47302. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés a csővezetékek eldugulásának megakadályozására naphtalinnak és hasonló anyagoknak tüzelőanyag gyanánt való alkalmazásánál belső elégéssel működő mótoroknál

Megjelent 1909. évi december lió 7-én. MAGY SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 47302. szám. V/d/S. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés a csővezetékek eldugulásának megakadályozására naftalinnak és hasonló anyagoknak tüzelőanyag gyanánt való alkalmazásánál belső elégéssel működő mótoroknál. RÜTGERSWERKE AKTIENGESELLSCHAFT CÉG BERLINBEN. A bejelentés napja 1909 február hó 22-ike. Elsőbbsége 1907 május hó 15-ike. Már megkísérelték a naftalint benzin vagy •más folyékony hajtóanyag helyett használni hőerőgépeknél. A naftalint szilárd alakban alkalmazták, úgy hogy a naftalin csak 2k tüzelőanyag robbanásakor föllépő meleg folytán olvadt meg, s így vezettetett az elégési térbe. Ilyenkor azonban az eddig meg nem szüntetett kellemetlenség mutatkozott, hogy az olvadt naftalin a gép leállításakor a lehűlés folytán a csövekben, fúvókákban stb. megfagyott, s külső melegítés vált szükségessé, valahányszor a gépet meg kellett indítani. Az eddig használt folyékony tüzelőanyagoknak legalább részben naftalinnal való pótolását az teszi lehetővé, hogy a naftalin a tekintetbe jövő tüzelőanyagokban — mint bensői, benzin, ergin, kőolaj, alkohol stb. — többé-kevésbbé oldódik. így pl. 100 rész toluol 16*5°-nál 31*94 s. részt, 100°-nál pedig tetszés szerinti mennyiséget képes föloldani. 100 rész abszolút alkohol 15°-nál ugyancsak 5*29 s. részt tud oldani, forrási hőfokán azonban minden arányban elegyedik a naftalinnal. Az alkoholhoz hasonlóan viselkednek a benzin és petróleum is, melyek alacsony hőfokon kevés, emelkedő hőfokkal pedig növekedő mennyiségű naftalint oldanak. Másrészről azt is ajánlották, hogy a fönt fölsorolt folyadékokkal készített késznaftalinoldat használtassék. Hogy azonban az aránylag drága tüzelőanyagokból számottevő menynyiséget helyettesíthessünk az olcsóbb naftalinnal vagy hasonlóval, oly telített oldatokat kellene használni, melyeknek készítése — a kőszénkátrány szénhydrogéneinek alkalmazását kivéve — már magasabb hőmérséket igényel. Hőfokcsökkenésnél és külösen az illóbb oldószer elkerülhetetlen elpárolgásakor természetesen ezen esetben is kiválnak az oldat szilárd alkatrészei, s ugyanazon hátrányok lépnek föl, mint olvadt naftalin alkalmazásakor. Ilyen oldatok mar állás közben is választanak ki üledeket, s a gép tüzelőanyagtartályában is kiválik szilárd alkatrészeik egy töredéke, ami a folyékony tüzelőanyag helyett való használatukat már eleve kizárja. Ha a szilárd tüzelőanyagnak a folyékony tüzelőanyagban való oldatát közvetlen az alkalmazás előtt, vagyis magán a gépen eszközöljük, akkor nem kerülhetjük el, hogy a gép állásakor az említett géprészek ne maradjanak megtelve. A környezet lehűlése-