47299. lajstromszámú szabadalom • Berendezés folyékony tüzelőanyagnak explóziós erőgépekbe való gyors táplálására

dik, a dugattyú lökete és ezzel a táplálás 1 is fokoztatik vagy csökkentetik. A 4. ábra szerint a (12) emelő forgáscsapja azáltal van beállíthatóan elrendezve, hogy az emelőben kiképezett hornyon át van dugva és valamely mozgatható részhez, előnyösen a szabályozóval összeköttetésben álló forgatható (17) karhoz van erősítve. Az 5. ábra azt az elrendezést mutatja, mely szerint egyetlenegy, kettősműködésű (18) dugattyú használható. A dugattyúnak egyik, a nyíl irányában való mozgásánál a tüzelőanyag a dugattyú egyik végétől a másikig a (6) szelepen szoríttatik át, míg a másik irányú mozgásnál a tüzelőanyag a (10) kamrába szoríttatik. Ez esetben a dugattyú nagyobb nyomófölületének használata ajánlatos. A dugattyú ez esetben tehát differenciális dugattyút képez, melynek nyomófölületei ellentett irányok felé vannak fordítva. A 2—4. ábrákon látható foganatosítási alakoknál a tüzelőanyag szivattyúja a (7, 4, 3) csővezetékben uralkodó nyomástól függetlenítve van; ugyanez áll az 5. ábrán föltűnte tett foganatosítási alaknál is? Ezen nyomás tehát az égési időszak alatt tetszőleges magas lehet, anélkül, hogy ezáltal a táplálás károsan befolyásoltatnék. Azáltal, hogy a táplálás a (6) szelepen át akkor megy végbe, ha a vezetékben uralkodó nyomás igen csekély, könnyebben szabályozható, még igen csekély mennyiségek {dugattyúlöketek) esetén is, amellett a tüzelőanyagot beszorító dugattyú löketei állandóan megtarthatók. Az elgázosító szerkezet az 1, ábrán van föltüntetve és azáltal van jellemezve, hogy a (9) vezeték kúpalakúan ki van bővítve és hogy az ily módon képezett (20) részben egy vele kongruens, kúpalakú (21) test van -elrendezve, mely meglehetősen éles csúcsban végződik. A folyékony tüzelőanyag a beszorítás alkalmával a (21) test külső oldala és a (20) rész belső oldala között jut a (10) kamrába. Minthogy a folyadék nagy nyomás mellett szoríttatik az exploziós kamrába (a munkahengerbe) és minthogy ezen nyomás a (21) kúpot szelep módjára szorítja a fészek gyanánt ható (20) vezetékfalhoz, a folyadék vékony rétegre eloszlani kényszeríttetik. Minthogy a kúpfölületek a (10) kamra irányában bővülnek és minthogy a folyadék elosztása a kúp csúcsától vagyis gyakorlatilag egyetlen egy ponttól történik, a folyadékréteg a forró (21) kúp körül gyorsan úgy osztatik el, hogy gázalakba megy át és következésképen csak gáz alakjában jut a (10) kamrába. Ez annál inkább következik be, mert a kúp a (10) kamra irányában, honnan hevíttetik, mind forróbb. Ezen elrendezés folytán el van kerülve az az ismert hátrány, hogy az elgázosító gyanánt ható rész a tüzelőanyag tartályául szolgál, melyből a tüzelőanyag folyékony alakban csaknem szakadatlanul ömlik az exploziós kamrába. Ily módon igen sok tüzelőanyag takarítható meg. A teljes elgázosítás gyors és tökéletes elégés elérése céljából nagy jelentőséggel bír, minthogy a tüzelőanyagnak az égési levegővel való benső keveredésétől függ és az illető keveredés abban a mérvben konnyíttetik meg, amelyben a tüzelőanyag finoman elosztatik és már az exploziós kamrába való belépés alkalmával lehetőleg teljesen gázalakba hozatik. Világos, hogy a leírt elgázosító szerkezet a 2—5. ábrákban látható berendezéseknél vagy azok változatainál is alkalmazható, bár az csak az 1. ábrában van fö)tüntetve. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Berendezés folyékony tüzelőanyag megfelelő mennyiségének exploziós erőgépeknél való gyors táplálására, azáltal jellemezve, hogy az (1) szivattyúdugatytyún kívül még egy második (2) dugattyú van alkalmazva, mely a szivattyúdugattyú által a tüzelőanyag vezetékébe szelepen át táplált folyékony tüzelőanyagot az exploziós kamrába vagy a munkahengerbe szorítja, még pedig vagy úgy, hogy a dugattyúk egyidejűleg előremozognak, minek folytán a csővezetékben fokozottabb nyomás, keletkezik és egyidejűleg visszafelé is mozognak, minek folytán a vezetékben hirtelen nyomáscsökkenés áll elő (1. ábra), vagy pe-