47280. lajstromszámú szabadalom • Betoncsatorna csőkötés

Mindezeken fölül fontos dolog az, hogy ezen esőkötés a legtökéletesebb tömítést teszi lehetővé. A mellékelt rajzon a találmány tárgyá­nak két kiviteli alakja van föltüntetve, még pedig az 1. és 3. ábrán az egyik kiviteli alak víz­szintes hosz- és függélyes keresztmetszete, a 2. ábrán az 1. ábra egy vázol ata, míg a 4. ábrán egy második kiviteli alak vízszin­tes hosszmetszete. Az 1. 2. és 3. ábrák szerint a tompán illetve hornyosan illeszkedő (a, al) cső­darabok (b, bl) végeinek külső felülete kissé mélyítve van és ezt veszi körül a (c) vas­betongyűrű, mely belső fölületének közepén a (d) kivájással br. A (e) gyűrű tetején és két oldalán (e) nyílások vannak hagyva, melyeken át az illesztési hézagot körül­vevő (d) ki váj ás alkalmas kötőanyaggal kitölthető. A munkamenet a következő: A tetszőleges alakú és méretű (a) cső­darab, melynek falvastagsága lényegesen kisebb a gödörben előállított csőnél, az alapgödörbe sülyesztetik és ott a megfelelő helyre tétetik. Ez után a (c) gyűrű sülyesz­tetik le a gödör hosszában és lent elfor­gatva az (a) cső (b) végére tolatik. Erre az (al) csövet is lesülyesztjük és ennek a (bl) végét a (c) gyűrűbe toljuk. Ezután az illesz­tési hézagot csak belül kell habarccsal be­kennünk, mire a (d) kivájás az (e) nyílásokon át cementhabarccsal vagy bitumennel ki­tölthető. Bitument különösen a csatorna­szelvény alsó részében, vizes gödörben cél­szerű alkalmazni. Esetleg úgy is járhatunk el, különösen kisebb szelvényeknél, ahol a hézag beke­nése belülről nem eszközölhető, hogy a (b) csővég mélyített részét oly hosszúra ké­szítjük, hogy arra a (c) gyűrű egészen föl­tolható legyen (1. ábrán szaggatott vonalok­kal jelölve), mikor is a két csővég illesz­tése kívülről is bekenhető habarccsal, mi­nek megtörténte után a (c) gyűrűt végle­gesen helyére toljuk vissza és az előbb leírt eljárást folytatjuk. Hogy a gyűrű saját súlyánál fogva a csővégek legmagasabb pontjára föl ne fek­hessen és a gyűrű és csőfal közötti hézag mindenütt egyenlő maradjon, a csővégek tetőpontján, esetleg másutt is egy-egy kes­keny (g) borda van kiképezve. A 3. ábra szerinti kiviteli alaknál a (c) gyűrűk ugyanoly hosszúak, mint az (a) csövek úgy, hogy a csatorna két egymásba helyezett szelvényből áll, melyek a (d) ki­vájások kiöntése után nagyjában egy tes­tet képeznek. Ily módon bármily nagy szel­vényű csatornáknak kész darabokból való gyors és olcsó előállítása is lehetővé van téve. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Betoncsatornacsőkötés, jellemezve két tompán vagy hornyosan illeszkedő cső­vég körül alkalmazott, szintén előre elkészített (c) beton- vagy vasbeton­gyűrű által, melynek belső fölületének az illesztési hézag fölé jutó középrésze, egy bemélyített (b) kivájással bír, mely a gyűrű fölső részén a két oldalán el­rendezett (e) nyílásokon át alkalmas kötő­anyaggal könnyen kitölthető. 2. Az 1. igénypontban védett csőkötésnek egy kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy az összekötendő csővégek külső fölületei egy vagy több (g) borda meg­hagyásával mélyítve vannak. 3. Az 1. és 2. igénypontban védett csőkö­tésnek egy kiviteli alakja, azáltal jelle­mezve, hogy a (c) gyűrűk az összekö­tendő csődarabokat teljesen födik. (I rajzlap melléklettel.) Pallas részvénytársaság nyomdája Budapesten.

Next

/
Oldalképek
Tartalom