47224. lajstromszámú szabadalom • Eljárás formiatok előállítására
a hőmérséklet és a víznek tömeghatása; a reakció ekkor nyilvánvalóan három fázisban folyik le: Először a folyadék fölveszi a szénoxydot, mely a második fázisban hangyasavvá hidratizálódik, a melyet az alkáli a harmadik fázisban neutralizál. Világos, hogy az első folyamat sebessége annál nagyobb lesz, minél gyorsabban megy végbe a folyadéknak a gázzal való utántelítése, vagyis minél intenzivebben keverjük a folyadékot a gázzal; a második folyamat sebessége a hőmérséklet szerint változik különböző és egyenlő koncentrációnál a hőmérséklettel növekedik, a harmadik folyamat mindig pillanatszerűen megy végbe. Ebből az új eljárásra nézve a következő jellegzetes ismérvek állapíthatók meg: A lúg lehetőleg híg legyen úgy, hogy vízgőznyomása az alkalmazott hőmérsékleten legalább egy légnyomást tegyen ; a hőmérséklet 120 C°-nál magasabb legyen és a gázt a folyadékkal a legbensőbb érintkezésbe kell hozni, amit a technika ismert segédeszközeivel könnyen elérhetünk. Az eljárásnak a 86419. számú szabadalommal közös vonása, hogy nyomás alatt dolgozunk. Ezen szabadalom leírásából azonban kétségtelenül kitűnik, hogy ott az abszorbeáló szer csak szilárd alakban alkalmazandó úgy, hogy az említett szabadalom értelmében a «nyomás» kifejezéssel csak koncentrált szénoxyd alkalmazása vált ismeretessé. Hiszen a nyomást is azért alkalmazza, hogy aránylag alacsony reakcióhőmérsékletet tegyen lehetővé, míg a találmány tárgyát tevő eljárásnál a hőmérséklet emelkedésével természetszerűen a nyomás is növekszik. Kellő magas hőmérsékleten e közben a szénoxyd olyan gyorsan abszorbeáltatik, hogy a szénoxydnyomás egyáltalában nem lép föl; ellenben alacsonyabb hőmérsékleten a sűrített szénoxyd nagyobb -tömeghatásával járó előnyök jelen eljárással kombinálhatók, amennyiben vízgőztúlnyomás mellett szénoxydtúlnyomást is alkalmazhatunk. A találmány tárgyát tevő eljárás meglepő és előre nem látható eredményhez vezet. Míg eddig azt hitték, hogy a kielégítő technikai eredmény elérése végett szilárd maró nátront kell használni, a melynek előállítása tudvalevően nagyon kellemetlen é& költséges és ezt a maró nátront azután porítani és ballaszttal keverve autoklávákba kellett tölteni, amelyeket órák múlva ismét ki kellett üríteni, addig jelen eljárás lehetővé teszi a gőzzel kevert lúgnak és gáznak valamely abszorbeálótéren való keresztülszivattyúzását úgy, hogy quantitativ termelési hányaddal folytonos áramban formiátlúgot kaphatunk, a melyből megfelelő koncentrálás után a kristályvízmentes kész sót kimeríthetjük. Az alattomos szénoxyddal való munka, amely már sok áldozatot követelt, műszakilag kifogástalanul vezethető műveletté válik. Minthogy a híg nátronlúg, amint azt itt alkalmazzuk, csak félannyiba kerül, mint a szilárd maró nátron, ennélfogva könnyen belátható, hogy a nátronlúg alkalmazásával a szilárd, maró nátron helyett lényeges gazdasági előnyök is járnak. Jelen eljárásnál továbbá nem kell tartanunk a formiátnak magasabb hőmérsékleten való bomlásától, mint az eddig ismeretes eljárásoknál. Példa. Jó elosztókészülékkel ellátott edényben 20 Bé°-os nátronlúggal szemben ellenáramban szénoxydot vezetünk egy légköri túlnyomásnál kisebb parciális nyomás alatt. Az egyik oldalon quantitativ termelési hányaddal folytonosan a kész formiátlúgot távolítjuk el, míg a másik oldalon a gázok esetleges tisztátlanságai szénoxydmentesen lépnek ki. SZABADAMI IGÉNY. El jártás formiáw> előállítására szénoxydbóí és alkálioldatokból, jellemezve azáltal, hogy a reakcióba lépő anyagokat lehetőleg finoman elosztott állapotban a használt oldat forrpontjánál magasabb hőmérsékleten hagyjuk egymásra hatni. •4LLA6 RÉSZVÉNY TARSASÁO NYOMRÍJA BUMFBOTE*
