47176. lajstromszámú szabadalom • Üzemeljárás oly gőzkazánoknál, melyek az üzemi gőzt nátrongőzkazánokban fejlesztik és gőzerőgép ennek az eljárásnak foganatosítására

telepet írjuk le, mely lényegében az (A B) nátrongőzkazánból, a (C Cl) dugattyús ikergépből és a (D) kondenzátorból áll. A nátrongőzkazán a maga részéről az (A) nátrontartályból és az ezt körülvevő (B) melegvíztartályból áll, melynek (bl) gőzteréből az (E) frissgőzvezeték vezet az ikergép (C Cl) hengereihez. A (C Cl) hengerek között az (E) vezetékbe (el) lefejtőtag van beépítve. A (C) gőzhengert az (F) kifúvatóvezeték, melybe az (f) zárótag van beépítve, az (A) nátrontartállyal és a (C) hengert a (gl) zárótaggal fölszerelt (G) vezeték a (D) kondenzátorral köti össze. A (G és F) kifúvatóvezetékeket egymással a (wl) zárótaggal fölszerelt (W) vezeték kapcsolja. A (D) kondenzátor vízterétől ezenkívül egy (H) vezeték a (J) tápláló szivattyún át a nátronkazán (B) melegvízterébe vezet. A leírt gőzerőtelep üzeme közben a (B) melegvíztartályban fejlesztett friss gőz az (E) vezetékeken megy a (C Cl) munkahengerekbe. A (C) gőzhenger fáradt gőze a (wl) elzárótag zárt és (f) elzárótag nyitott állapotánál az (F) vezetéken jut az (A) nátrontaitályba, hol azt a nátronlúg elnyeli úgy, hogy a (B) víztartályban az előbb leírt módon fokozott gőzfejlődés lép föl. A (Cl) henger fáradt gőze a (G) vezetéken a (D) kondenzátorba megy, honnan azt a (J) tápláló szivattyú víz alakjában a (B) melegvíztartályba szállítja át. Lehet azonban a gőzgép összes fáradt gőzét akár a nátronkazánba, akár a kondenzátorba átvezetni. Ha a nátronlúg fokozódó fölhígulása következtében az (A) nátrontartályban a nyomást fokozni kell, a (C Cl) gép teljesítményének állandóvá tételére csakis az szükséges, hogy a (C) henger töltését (vezérművének megfelelő beállításával) nagyobbítsuk. A (C) henger munkafolyamatát az (A) nátrontartályban föllépő nyomásnövekedés nem befolyásolja. A 2. ábrán részben ábrázolt gőzerőtelepnél a gőzgépet egy nagynyomású (K) és két kisnyomású (KI K2) hengerből álló kompaundgép alkotja. A friss gőz bevezetése a nagynyomású (K) hengerbe itt is az (E) vezetéken át történik, honnan a munkát végzett gőz az (L M) gőzgyüjtőkön át a kisnyomású (KI K2) hengerekbe áramlik. A fáradt gőzt a (KI) hengerből az (F) vezeték a nátrontartályhoz, a (K2) hengerből pedig a (G) vezeték a (D) kondenzátorhoz vezeti, de lehet mindkét henger összes fáradt gőzét úgy a nátrontartályba, mint a kondenzátorba vezetni. Ha a nátronlúg nagyobb mérvű fölhígulásánál az (F) kifúvatóvezetékben a nyomást fokozni kell, a (K) nagynyomású henger töltését nagyobbítjuk úgy, hogy a gőz ezt a hengert nagyobb nyomással hagyja el. Az (M) gőzgyújtőbe beépített lefojtótag segélyével a gőzelosztást akként lehet szabályozni, hogy csakis a (KI) kisnyomású henger kapjon több , gázt, míg a (K2) kisnyomású hengerhez ve{ zetett gőzmennyiség változatlan marad. A rajz 3 ábráján egyszerű dugattyús kompaundgép látható, melynek nagynyomású (N) és kisnyomású (NI) hengerét az (0) gőzgyüjtő köti össze egymással. Az (0) gőzgyüjtőtől, melybe ismét egy (ol) fojtótag van beépítve, a nátrontartályhoz vezető | (F) vezeték ágazik el. Az (ol) lefojtótag. j ekkor az (0) gőzgyüjtő ama részébe van bekapcsolva, mely az (N) kisnyomású henger és az (F) vezeték elágazási helye között fekszik. A (W) vezeték a kisnyomású henger kifúvató vezetékét az (F) kifúvató vezetékkel köti össze. A 4. ábrán a találmány tárgya hármas expanzióval dolgozó gép esetére látható, melynek nagynyomású (P) középnyomású (Pl) és kisnyomású (P2) hengerét a (Q.) és (R) gőzgyüjtők kötik össze egymással. A nátrontartályba vezető (F) kifúvató vezeték ' ennél a foganatosítási alaknál úgy a (Q) mint az (R) gőzgyüjtővel össze van kötve. A (Q és R) gőzgyüjtőknek (ql és rl) lefojtótagjai, az (F) kifúvató vezetéknek pedig (fl f2) lefojtó tagjai vannak. A (P2) kisnyomású hengert a (G) vezeték a kondenzátorral kapcsolja. A (G és F) vezetékek egymással ismét (W) vezeték útján vannak kapcsolva. Ha eme gőzerőtelep üzeménél a nátronlúg fölhígul, a gép üzeme addig, míg az (A) nátrontartályban a nyo-