47156. lajstromszámú szabadalom • Négyütemű explóziós mótor

Megjelent 1909. évi november lió 27-én. MAGY. szabadalmi KIR. hivatal SZABADALMI LEIRAS 47156 szám. V/d/8. OSZTÁLY. Négyütemű explóziós mótor. ember béla nyug. pénzügyi titkár győrött A bejelentés- napja 1908 julius hó 13-ika. Jelen találmány tárgya négyütemű explóziós mótor, melynek jellemzője az. hogy a dugattyú a négy ütemnek, nevezetesen: 1. a robbanóanyag beszívását, továbbá 2. a beszívott robbanóanyag komprimálását létesítő, valamint 3. a. robbanás által létesített, és végül 4. az égéstei-mékek kiszorítását végző löketnek — megfelelően más és más utat ír le; miáltal módot nyújt arra, hogy a robbanás által létesített löket végén a henger belsejébe hűtővíz vezettessék, valamint arra is, hogy a negyedik ütem alatt úgy a robbanásból származó égéstermékek, mint a hengerbe beföcskendezett hűtővízből keletkezett gőzök a hengerből tökéletesen eltávolíttassanak. A robbanóanyag beszívására szolgáló löketnél a dugattyú egyik holtpontja a hengerfenék közvetlen közelében \an, ami az előző löketből származó égéstermékek és más gáz vagy gőznemű anyagok teljes kiszorítását biztosítja; míg a második holtpont. miként az összes explóziós motoroknál, az elsőtől oly távolságban van, amilyen hosszú a főtengely forgattyúkarjának kétszerese. A második, a beszívott robbanóanyag komprimálására szolgáló löket rövidebb az elsőnél úgy, hogy a dugattyúnak a kom-I presszió végén elfoglalt helyzete (holtpontja) nem esik össze annak a beömlés kezdetén elfoglalt helyzetével (holtpontjával); ezen löket hossza annyival rövidebb a szívólöket hosszánál, amennyit a kompressziótér hossza kitesz. A harmadik, a meggyújtott robbanóanyag expanziójából származó, azaz a tulajdonképeni munkalöket az elsővel azonos hoszszúságú, de mert a kompresszió holtpontjából indul ki, annak második holtpontja a szívólöket holtpontjánál a hengerfenéktől annyival távolabb van, amennyit a kompressziótér hossza kitesz. Végül a negyedik, az égéstermékek kiszorítására szolgáló löket, a leghosszabb és a raost megállapított holtponttól a hengerfenékig terjed. Ezen egyenlőtlen hosszúságú, négy löket alatt azonban a főtengely és forgattyúja az ismert négy fél fordulatot végzi, mintha a löketek hossza egészen egyenlő volna. A dugattyú munkalöketének vége felé, a hengernek azon részén, melyet csak a munkalöket végén ér el és halad túl alkalmas szelepekkel zárt nyílásokat tesz szabaddá és pedig egy vagy több égéskipuffogó nyílást és egy hűtővíz beföcskendezésére szolgáló nyílást. A hengernek