47150. lajstromszámú szabadalom • Kézi négyzetbevető gép

sített (20) rudacskából áll, és a kerék min­den egyes körülfordulása alkalmával a földbe vágódik úgy, hogy a hosszirányú kerék­nyom mentén egy-egy keresztirányú nyomot vág. A kerék viaszahaladása alkalmával már most csak arra kell ügyelnünk, hogy ezen keresztirányú nyomok egymás mellé kerüljenek, hogy így keresztirányban is folytonos, törés nélküli vetéssorokat kap­junk. (Az 1. ábrán az egyik dob és járó­kerék egy más beállítása pontozottan van ábrázolva). A (18) csoroszlyák úgy vannak a dob kerü­letén minden egyes szóró nyílás fölött elren­dezve, hogy a dob forgása alkalmával sza­bályszerű időközökben egyenként a földbe vágódnak és e helyzetben (2. ábra) — el­lentétben az eddig ismeretes csoroszlyák­kal — nyílásukkal a haladás iránya felé vannak fordulva. A vetőmélység szabályozására ill. vál­toztatására a vetődob kerületén elrendezett csoroszlyákat a találmány szerint kettős köpennyel látjuk el. A külső (21) köpeny­rész (22) csavarok segélyével szükség sze­rint, fölebb vagy lejebb állítható. Minthogy a vetés mélysége a csoroszlya­köpeny azon részének hosszától függ, amely a talajba nyomódik, könnyen belátható,hogy nagyobb vetési mélység elérésére csak a esoroszlyaköpeny hatékony hosszát kell növelnünk (lásd a pontozott helyzetet). A találmánybeli vetőgép működési módja a következő: Mindenekelőtt a (3) vetődoboknak és a (2) járókerekeknek kellő eltolása által a hosszirányú sorok szélességét, a megfelelő számú (11) magfogónyílások elzárása ill. megnyitása által pedig a keresztsorok szé­lességét állapítjuk meg, továbbá az egyes fészkekbe szórandó vetőmagmennyiségét a működő magfogónyílásokba helyezett meg­felelő maggyűrűk által, a vetés mélységét pedig a csoroszlya köpenyrészeknek kellő beállítása által határozzuk meg. Erre a vető­dobokat a (23) ajtóval elzárható nyíláson át kb. s ji részben vetőmaggal töltjük meg és a gépet a (24) fogantyúknál megfogva megindítjuk azaz előretoljak. A (2) kerekek az (1) tengely közvetítésével a (3) vetődo­bokat is forgásba hozzák, míg az (5) hüve­lyek és (16, 17) ütközőszögek mozdulatla­nok maradnak s ennélfogva a (12) tenge­lyek körüljáró (15) keresztrúdjai váltakozva ezekhez ütődve a magfogónyílások nyitó­záró szerkezetét működtetik. A találmánybeli gép a fölsorolt előnyö­kön kívül még azon kiváló tulajdonsággal bír, hogy működtetéséhez csak igen cse­kély erőt igényel, minthogy a vetődobok a talajon csak tovagördülnek és a csorosz­lyák is csak időnként s ott nyomódnak be a talalajba ahol a magot el kell helyezni, amivel szemben az eddigi szerkezeteknél a csoroszlyát állandóan a földben kellett vezetni. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Négyzetbe vető gép, jellemezve egy vagy több, a járókerekekkel közös tengelyen beállíthatóan elrendezett és azokkal együtt forgó, a vetőmagvakat tartalmazó vető­dob által, amelyek kerületi részükön a vetőmagvak időnkénti meghatározott mennyiségben való kiszórására szolgáló és alkalmas záró- és nyítószerkezetek­kel működtetett magfogónyílásokkal és ezeknek megfelelő számú, a dob kerü­letén elrendezett csoroszlyákkal vannak ellátva. 2. Az l. pontban igényelt vetőgép kiviteli alakja, jellemezve a gép vázához ten­gelyirányban eltolhatóan rögzített, de el nem forduló a dob belsejébe benyúló és ott két ütközőszöggel ellátott hüve­lyek által, amely ütközőszögek a mag­fogónyílások záró-nyitó szerkezetét föl­váltva működtetik. 3. Az 1. pontban igényelt vetőgép kiviteli alakja, jellemezve a magfogónyílások el­zárására és nyitására minden nyílás mel­let a dobkerület belső és külső oldalán elrendezett két záróalkatrésszel össze­kapcsolt elforgathatóan ágyazott (12) ten­gely által, amely belső végén a dob bel­sejében helytállóan elrendezett ütközők­kel föltváltva érintkező keresztrúddal

Next

/
Oldalképek
Tartalom