47136. lajstromszámú szabadalom • Újítás malomköveken

Megjelent li)09. évi november hó 2ő-éi». KIR. HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 471B6. szám. X/i- OSZTÁLY. Újítás malomköveken. DÁN GYÖRGY MALOMKŐGYÁROS FELSŐBÁNYÁN. A bejelentés napja 1909 április hó 7-ike MAGY. SZABADALMI Jelen találmányom tárgya oly újítás malomköveken, mely azt eredményezi, hogy a malomkő sokkal jobban kihasználtatik, mivel nemcsak a kő szélén, hanem az egész fölületén történik az őrlés. Az eddigi malomkőjáratoknál azon célból, hogy a kőjáratot elegendő mértékben lehessen táplálni, az őrlőfölületek középrészét nagyrészben kimélyítik (mellezés), miáltal ugyan megkönynyítik a szemeknek a kövek közé való behatolását ellenben csökkentik az őrlőfölületet úgy, hogy a tulajdonképpeni őrlés csak a kő szélén történik. Jelen találmány lényege, hogy a fölső futókőben a középlyuk szélétől kiindulólag több igen mély bevágás (csatorna) van, mely a kerek szélein lévő barázdába lejtősen belefut. Ezen elrendezés folytán a szemek ezen csatornaszerű bevágásokon az őrlőfölület minden részébe könynyen és nagy mennyiségben eljutnak úgy, hogy a köveket egyáltalában nem, vagy csak kevéssé kell mellezni, miáltal a kőnek hatásos őrlőfölülete jelentékenyen megnövekszik : amellett túlságos melegedéstől sem kell félnünk, mivel ezen bevágások elősegítik a légáramlást. A kő hatásos fölületének növekedése által ugyanazon kőméret mellett nő a munkaképesség, míg ugyanazon munkaképesség elérésére kisebb méretű kő és így kisebb munkamennyiség is elegendő. Mellékelt rajzon látható jelen találmány egyik kiviteli alakja. 1. ábra egy fölülfutó kőjáratot 1—1 vonal szerinti metszetben, 2. ábra a tölső futókő alulnézetét tünteti föl. A fölső (a) futókövön, mely ismert módon több különböző minőségű darabokból készül, láthatók a forgástengely fölvételére szolgáló (e) bevágások a kő (c) furatának alsó részén. A kő kerületén vannak az ismert kiképzésű (i) barázdák, melyek páronként a kő közepe felé egyetlen széles a barázdák mélységével bíró (h) bemélyedéssé egyesülnek. Az (i) barázdák a kő kerületén bizonyos hosszban vannak kiképezve; minden második (i) barázda azonban a kő közepe felé mint fokozatosan mélyebbedő (j) bevágás van kiképezve, kivéve azon két (i) barázdát, melyeknek folytatása a kő (e) kivágásába futna. bele. Ezen (j) csatornáknak nem kell okvetlenül az (i) barázdákba belefutniok; ezek lehetnek tetszőleges irányúak és alakúak, egyenesek, vagy görbék, mivel csakis azon elvet kell hogy szolgálják, hogy a