47115. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémsuperoxidok előállítására
közvetlenül előrelátni, mert nem volt várható az a körülmény, hogy a neutrális nátriumsók a reakciót nem fogják megzavarni. Ismeretes ugyan, hogy ezen sók a keletkezett fémsuperoxydokra semmiféle káros behatást nem gyakorolnak, de nem volt előrelátható az, hogy miként fognak ezen sók a hydrogénsuperoxyddal szemben viselkedni. Ebben az irányban csak az a tény vált ismeretessé, hogy a kénsavas nátron és hasonló kicsapott sók a hydrogénsuperoxid desztillálásánál ártalmatlanok. Ebből a tényből azonban még nem lehet azt következtetni, hogy ezen sók akkor sem fognak zavarólag hatni, ha a hydrogénsuperoxidot nem csupán fizikailag kezeljük, hanem vegyi reakciónak is vetjük alá. A kísérletek tényleg azt mutatták, hogy a fémsuperoxyd hozama tetemesen csökken, ha ahelyett, hogy tiszta hydrogénszuperoxydot oxydokra vagy hydroxydokra reagáltatnánk, aztafémsókkalalkalihydroxyd jelenlétében hozzuk reaktióba. Úgy látszik tehát, hogy ebben az esetben vagy fölbomlik a hidrogénszuperoxyd vagy az utóbbi és a keletkezett fémhyroxydok közti reakció valamely módon megzavartatik. A mondottak alapján azt kellett volna föltételezni, hogy a jelenlévő alkalisó menynyiségének további fokozásával az eredmény még kedvezőtlenebb lesz. Minthogy a jelen eljárásnál az alkalisónak mennyisége az említett kísérleti mennj'iségnek kétszerese, azt lehetett volna elvárni, hogy ha tiszta hydrogónszuperoxydhelj'ett a nátriumszuperoxydnak savval történő átalakításakor keletkező nyers keveréket alkalmazzuk, nem kaphatunk gyakorlatilag használható terméket. A tapasztalat azonban váratlanul azt mutatta, hogy az alkalisónak ezen megkétszerezése nem jár a hozamnak további csökkenésével illetve, hogy az a hozamot és a rendelkezésre álló aktív oxygénnek kihasználását csupán oly kis mértékben befolyásolja, mely gyakorlatilag egészen elhanyagolható. Sőt, ha akként járunk el, hogy a nyers hydrogénszuperoxydoldatot kész oxydokra ill. hydroxydokra reagáltatjuk, arra a váratlan tapasztalatra jutunk, hogy jóllehet az alkálisóknak jelenléte a tiszta hydrogén• szuperoxydnak és tiszta hydroxydoknak ill. Oxidoknak alkalmazásával szemben zavarólag hat, mégis e zavaró hatás csekélyebb, h^,az alkálisók nem a fémhydroxydoknak, haíiem a hydrogénszuperoxydnak képződéséből erednek. A nyers hydrogénszuperoxydnak fémhydroxygokra vagy oxydokra gyakorolt reakciója tehát előnyösebb, mint a tiszán hydrogénszuperoxydnak fémsókra és alkáliára gyakorolt reakciója. Ezen megismerés az eredeti föltevésekkel szemben megadja a lehetőségét annak, hogy nyers hydrogénszuperoxydoldattal dolgozzunk, ami jelentékeny műszaki előnyökkel jár, amennyiben, miként már említtetett, a csapadékoknak további földolgozása és a berendezés egyszerűbbé válik, azonkívül elkerüljük a hatásos oxygénben akkor beálló veszteségeket, ha a nátriumszuperoxydból, mint egyetlen, műszakilag számbavehető nyers anyagból kiindulva, az elsősorban is előállított nyers bydrogénsuperoxydot előbb tisztításnak kell alávetni. A következőkben a jelen eljárásnak néhány foganatositási példája van leírva: 1. Példa: Magnéziumszuperoxyd előállítása. 30 kg. 25%-°s sósavat 15 liter vízzel hígítunk és vízárammal jól lehűtünk; azután fokozatosan adagolunk 8 kg. nátrumszuperoxydot mindaddig, míg csak a közömbösítés be nem következik, amikor is a hőmérsékletnek nem szabad túlnagy mértékre emelkednie. Az újbóli lehűtés után 22 kg.-nyi telített magnéziumkloridoldatot adagolunk, majd kavarás és hűtés közben fokozatosan 17 kg 25°/0 -os ammoniákot folyatunk be. Miután a keveréket egy óra hosszat állni hagytuk, a csapadékot leszűrjük, részben kimossuk és óvatosan megszárítjuk, végül újból egészen kimossuk és megszárítjuk. 11. Példa: Cinkszuperoxyd előállítása. A magneziumkloridoldat helyett 13-6 kg. (víztelenített) cinkkloridot 10 liter vízben föloldva használunk, különben pedig az I. példában részletezett módon járunk el.
