47113. lajstromszámú szabadalom • Újítás rezerválható gőzturbinákon

az (51) csatornákon át a (11) köpenyrudak felé áramlik. Az összes lapátok, minthogy a (23) gyűrűn vannak megerősítve, egyidejűleg forgattatnak, míg a (25) és (26) ütközőkbe ütköznek. Mint azt 3. és 5. ábra mutatja, a (7) csapok nem a lapátok közepében, hanem ettől hátrafelé vannak elrendezve. A lapátoknak az a része, tehát, melyet a gőz legelőször ér, hosszabb, mint a csap szemben fekvő oldalán lévő rész. Ezáltal a lapátokat a gőz helyzetükben fogva tartja. A lapátok forgásánál a rugalmas (24) peckek a (23) gyűrűt egyazon irányban mozgatják (4. ábra). Emellett a peckek gyöngén meghajlíttatnak. Ha már most a gőz bevezetése megszakíttatik, akkor a peckek ismét kiegyenesednek és ezáltal mindegyik lapátot középhelyzetébe mozgatják. A (3) kipuffogócsőben az (52) szelep (1. ábra) van elrendezve. Ezt a szelepet az (53) emeltyű és egy ehhez kapcsolt rúd által mozgatjuk (1. ábra). Ez a mozgatás arra szolgál, hogy a gőzáramot megállítsuk, ha a gép reverzálandó. A szelepek nyitott helyzetében a gép gyorsan megindítható. Ha azonban a szelep zárva van, akkor a lapátok gyors átbillenése és a lapátoknak a helyzetváltozás alkalmával való megsérülése elkerültetik, valamint a tolattyúgyűrűkre ható nyomás csökkentetik úgy, hogy a tolattyúgyűrűk könnyen mozgathatók. A 9. ábrán föltüntetett kiviteli példánál a lapátok fölülete két egymáshoz csatlakozó homorú részből áll. Ha a lapátok munkahelyzetet, azaz a két ferde helyzet egyikét foglalják el, akkor a lapátok a gőzbeeresztés pontjától a forgásiránnyal ellentétesen a futókerék kerületén harántirányban terjednek. Ha már most a gőzbeeresztést nyitjuk, akkor a gőz lökését és nagyobb nyomását az első (a) homorú fölület veszi át. Ha erre a gőz az i(a) fölür letet elhagyja, akkor a második (b) homorú fölületbe ütközik. A gőz az utóbbira | reakció által hat be és a lapátokat ezek j mozgásával ellentétes irányban hagyja el. j A kísérletek azt mutatták, hogy a gép hajtóereje a 9. ábrán föltüntetett kiviteli alak használatánál lényegesen nagyobbodik. A lapátfölületek föltüntetett alakja nem reverzálható turbináknál is alkalmazható. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Újítás gőzturbinákon, jellemezve azáltal, hogy a futókeréklapátoknak a hajtóközeg által befolyásolt fülétei több egymáshoz fekvő görbe fölületből vannak képezve. 2. Az 1. igénypont szerinti újítás kiviteli alakja, melynél a lapátok a gép reverzálása céljából forgathatóan vannak elrendezve, jellemezve azáltal, hogy a lapátok mindkét oldalát több egymásra következő görbe fölület képezi. 3. Az 1. és 2. igénypont szerinti újítás kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a lapátoknak a beeresztőcsatornák felöli görbe fölületrésze erősebb görbülettel és kisebb területtel bír, mint az erre következő hozzája csatlakozó fölületek. 4. Az 1—3. igénypontok szerinti újítással ellátott turbina kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy mindegyik lapát külön-külön egy, a futókereken megerősített (13, 20, 11, 12) köpenyben van elrendezve. 5. A 3. és 4. igénypont szerinti újítással ellátott turbina kiviteli alakja, forgatható futókeréklapátokkal, jellemezve azp által, hogy egy futókerékkoszorú lámpát jainak (7) forgáscsapjai egy közös (23) gyűrűvel vannak összekötve, mely az összes lapátok egyenletes beállását bizr tosítja. 6. A 4. igénypont szerinti turbina kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a lapátcsapok és a gyűrűk közötti kapcsolatot egy rugalmas (24) pecek állítja elő, mely a lapátoknak a munkahelyzetbe való beállásánál meghajlik és a gőzbevezetés elzarasa után a lapátokat a középhelyzetbe visszavezeti. (2 rajzlap melléklettel.) "••ilí <?£8£V6*l .AJWASAG NYOMDAJA t KlWw