47079. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés ólomoxidok előállítására

Megjelent 1909. évi november hó 10-én MAGY. jgj^ KIK SZABADALMI jBSjg HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 47079. szám. IV/f. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés ólomoxydok előállítására. BARTON GEORGE VINCENT GYÁROS LIVERPOOLBAN. A bejslentés napja 1909 március hó 15-ike. A jelen találmány végcélja fehér, vörös vagy narancszínű ólomfestékek gyártása. A jelenlegi ólomfehér gyártásnál, melynél ólomoxydot oldanak ólomeeetben, az adag fele rendszerint iszap alakjában oldhatlan állapotban marad vissza s újból beolvasztandó úgy, hogy az ólomfehér előállítása preeipitált ólomoxydból nem volt gazdaságos. Az ólomoxyd ezen hátrányos sajátságának oka az volt, hogy már gyártásakor megolvadt s ezen megolvadt ólomxyd bármily finomra őröltessék is, nem oldódik elég könnyen. Az ólomoxyd nehéz oldódásának másik oka az volt, hogy finoman eloszlott fémólmot is tartalmazott, mely az oldást megnehezítette. A találmány szerinti eljárásnál az ólomoxyd megolvadás nélkül, ill. az ólomoxyd olvadási hőfokánál alacsonyabb hőmérséken allíttatik elő, rendkívül finoman elosztott könnyen oldódó por alakjában. A találmány szerint előállított termék továbbá minden részében teljesen egyformán van oxydálva és nem tartalmaz fémólmot, a további kezelésnél tehát szintén teljesen egyenletes terméket szolgáltat, ellentétben az eddig ismeretes eljárások szerint nyert oxyddal, melynek különböző részei földolgozás közben egyenlőtlenül viselkedtek. [ A találmány tárgyát képező eljárás fogaj natosítására szolgáló berendezés a csatolt j rajzokon schematikusan van föltüntetve: 1. ábra a fémóloro oxydálására szolgáló berendezés függélyes metszete, 4. ábra az oxydáló edény alaprajza, 2. ábra alaprajzban tünteti föl az oxydáló edénnyel kapcsolatos tokos kemencéket, melyek a 3. ábrában függélyes metszetben vannak föltüntetve, la ábra az ólomadagoló szifon metszete. Az A öntöttvasból készült oxydáló edényben a (B) kavaró alkalmas fogaskerékhajtás segélyével forgatható ; a (C) csövön keresztül nagynyomású gőz vezethető levegővel elegyesen az oxydáló edénybe, melynek fölső részét a (D) lap két részre osztja. Az (E) kamra a fölösleges szállópor összegyűjtésére szolgál. Az oxydáló edény bő (P) kürtőjét egy másik (H) kürtő veszi körül, a kettő gyűrűs közében pedig az erős (G) gázlángzók vannak elrendezve. Az (F) kürtő fölső vége (2. ábra) a (J) szelepekkel lezárható (I) csövekkel közlekedik, melyek az elporlasztott ólomoxydot, levegőt és gőzt az (L) tokos kemencék egyikébe vezetik. Az (M) vezeték arra szolgál, hogy oly esetben, midőn a tokos kemencék egyike sem