47072. lajstromszámú szabadalom • Késleltető szerkezet önműködő torpedók számára
mert módon megerősített víz-ütközőlappal van kapcsolva. A szerkezet következőképen működik: Első sorban a (d) dugattyúnak, ill. (z) fejének forgatása által az (m) rúgó feszültségét a (b és c) vezetékek közötti megkívánt nyomáscsökkentésnek megfelelően szabályozzuk. Ha a toredó nyugalmi helyzetében a kompi-imáit levegő zárva tartály tápláló szelépe van, akkor a készülék egyes részei a rajzon föltüntetett kölcsönös helyzetben vannak az (r) csatorna ekkor az (s) csatornán keresztül a külléggel közlekedik úgy, hogy az (f) gyűrűs térben sem lehet nyomás ; az (o) szelepet (q) rúgója ülőkéjére szorítja. Ha már most a torpedó lancirozásakor a komprimált levegő-szelep megnyílik, akkor még a komprimált levegőnek az (e) dugattyú (y) fölületére gyakorolt nyomása is hozzájárul a (q) rúgó nyomásához, mely azf(o) szelepet ülőkéjére szorítja. Ha a torpedó a vízbe csapódik, akkor a (t, u) dagattyús tolattyú a víz-ütközőlap által a 2. ábrán szakgatott vonallal jelzett helyzetbe tolatik, mikor is az (r és v) csatorna egymással közlekedhetnek úgy, hogy a nyomás alatt álló olaj vagy egyéb folyadék az (f) gyűrűs térbe áramolva, a két (d és e) dugattyút széjjel szorítja. Az (e) dugattyú süly ed és ezáltal az (o) szelepet nyitja, míg egyidejűleg a (d) dugattyú emelkedik s ezáltal az (r) rugót feszíti, mindaddig, míg az (o) szelep és a (g) rúd (h) karimája össze nem érnek. A nyomólevegő a (b) csatornábóPátáramolhat tehát a (c) csatornába. A két (d és e) dugattyú ilyenkor úgyszólván egy összefüggő egészet képez, mely egyensúlyi helyzetben tartatik, még pedig egyrészt az (m) rúgó, másrészt a syomólevegő ellenkező értelmű hatása folytán. Az (m) szabályozó rúgónak és a két (d és e) dugattyúnak sajátos elrendezése folytán legnagyobb rúgófeszültség két dugattyú legnagyobb kölcsönös távolságának felel meg, mely helyzet csak a torpedó menete közben éretik el. Ily módon elkerültetik az (m) szabályozó rúgófeszültségének csökkenése s ezáltal az egész szerkezet üzembiztonságának csökkenése, vagyis egy oly hátrány, amely az eddig használatos szabályozószerkezeteknél gyakran föllépett azon okból, mert a szabályozó rúgó már a torpedó nyugalmi helyzetében is meg volt feszítve. Az olajkenés ezen szerkezetnél a szokásos módon eszközölhető, amennyiben az (f) gyűrűs térbe szorított olaj a (g) dugattyúrúd mentén lecsurog s a (c) csatornán át a motorhoz áramló levegőt kellő módon keni. A kis (q) rúgó esetleg el is maradhat, minthogy az (o) szelep biztos zárására már a komprimált levegőnek az (y) fölületre gyakorolt nyomása is elégséges a légtartály levegőszelepének nyitása után. A hengeres (t, u) dugattyús tolattyú helyett tetszés szerinti más alkalmas elosztószervet alkalmazhatunk; a (d és e) dugatytyúk legnagyobb kölcsönös távolságának határolását is más módon eszközölhetjük, mint a (g) dugattyúrúd (h) karimájának és az (o) szelepnek ütközése által. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Szerkezet torpedók komprimált levegőmótorjai indításának késleltetésére, jellemezve azáltal, hogy a nyomáscsökkentő szelep csak a torpedónak a vízbe való merülésekor hozatik a víz-ütközőlap által működésre kész helyzetbe oly célból hogy a nyomólég-szelep külön késleltető szerkezete nélkülözhető legyen. 2. Az 1. alatt igényelt szerkezet^foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy az (o) nyomá8Csökentő-szelep egy (e) dugattyún ül és a szelep kimozgásánák szabályozására szolgáló (m) rúgó az (e) dugattyún keresztül nyúló (g) dugattyúrúd által egy (d) dugattyút befolyásol, mely a torpedó nyugalmi helyzetében egy (f) gyűrűs köz szabadon hagyásával fekszik az (e) dugattyún, mely gyűrűs (f) közbe a víztütközőlap átfordításakor egy nyomóközeg lép, mely a két dugattyút annyira szétfeszíti, hogy az (m) rúgó a nyomáscsökkentésnek megfelelő mértékben megfeszíttetik és a nyomáscsökkentő szelep nyittatik.
