47071. lajstromszámú szabadalom • Zárt körfolyammal bíró hőléggép
állhat, mely több kis átmérőjű csövet foglal nlagában. A gázok ezen csöveken ellentétes irányban áramlanak át, miközben a motorból jövő forró gáz a külső csövön áramlik át és melegét a középső csőnek, melyen a hengerből jövő hideg nyomólevegő áramlik keresztül, adja át. A csőben tehát a két gázáram között állandó hőkicserélés megy végbe. Az (f) hűtő készülék áll egy kígyócsőből, mely hűtő folyadékba merül vagy melynek hűtő hatása más ismert eljárások segélyével állandóan megtartatik. öördülő szállító gépeknél ezen készülék egy csőnyalábból állhat, melyet a környező levegő hűt le. A berendezésbe továbbá külön (r) nyomólevegőtartály lehet beépítve. A nyomólevegő veszteségei, melyek esetleg tömítetlenségek következtében állanak elő, kis segédkompresszorral egyenlíthetők ki, tnely a tartályba vagy ennek hiányában a generátorba nyomólevegőt szorít, mihelyt a feszültség a kívánt fok alá sülyedt. A gép előnyösen kettős működésű és a két henger egymás fölött lehet elrendezve úgy, hogy a dugattyúk egy és ugyanazon 'dugattyúrúdon találnak helyet. Hajtóközeg gyanánt nem okvetlenül levegő használandó, hanem bármely más komprimált gáz is használható. A gép egyes foganatosítási alakjainak működési módja a következő: I. Egyenlő méretű és átmérőjű hengerek. A generátorból jövó 400—500°C-ra hevített és nagy feszültség alatt (cm2 -ként 10—15 kg.) álló nyomó közeg az (a) hengerbe áramlik és a dugattyút maga előtt hajtja. A második löketnél a dugattyú előtt levő hajtóközeg az (e) regenerátor belső csövébe lép hol melegének egy részét a hideg levegőt vehető csőnek adja át és azután az (f) hűtőbe jut, hol legalacsonyabb hőmérsékletére 15—20'C-ra hűttetik le és ezután a (b) hengerbe áramlik. A dugattyúk forgatytyúi, illetve a két henger szelepei akként vannak elrendezve, hogy az (a) henger egy beömlési szakaszának mindig a (b) henger egy kiömlési szakasza felel meg. Minthogy a (b) henger ugyanazon térfogatméretekkel bír, mint az (a) henger, mely előbb igen forró hajtóközeggel működött, de a hűtőkészülékben nagyon lehüttetett, ezen hajtóközegnek a (b) hengerbe való belépése alkalmával megfelelő feszültségcsökkenést kell szenvednie, minthogy a térfogat állandó marad. Ennek következtében a hajtóközegnek kilépés előtt a körfolyamban kompreszsziót kell szenvednie, míg az ezen körfolyamban uralkodó feszültségét ismét el nem érte. Minthogy azonban másrészt a teljes töltéssel dolgozó (a) hengernek dugattyújára mindig a hajtóközeg egész feszültsége hat, a hajtóközegnek a két dugattyú közé átlépő része ellenben semleges marad, mert a (b) hengernek dugattyúja abban a mértékben mozog el, amelyben az (a) dugattyú előre halad, az (a) dugattyúnál túlnyomás lép föl, mely a dugattyút előrehajtja és a gép teljesítményét szolgáltatja. II. A szivattyú dugattyújának átmérője és térfogata kisebb, mint a munkadugattyúé. Ezen esetben a gép működési módja hasonló az előbb leírtéhoz, csakhogy a két (a) és (b) henger térfogatméretei akként vannak kiszámítva, hogy a (b) henger térfogata épp akkora, hogy a hidegen belépő hajtóközeg ugyanazon feszültségen tartassék meg, amellyel az (a) hengerből való kilépése alkalmával forró állapotban bírt. A két hengerben tehát egyazon feszültség uralkodik; minthogy azonban az (a) dugatytyúnak nagyobb átmérője van, mint a (b) dugattyúnak, az (a) dugattyúra ismét nagyobb nyomás fejtetik ki, mint a kis dugatytyúra, mely ismét a gép munkáját végzi, minthogy ezen esetben is az átlépő légmennyiség semleges marad, mert a (b) hengerben az (a) dugattyú által kiszorított hajtóközeg fölvételére szükséges térfogat egyidejűleg a (b) dugattyú által szabaddá tétetik. Ezen utóbbi foganatosítási alak az előzővel szemben előnnyel bír, mert ezen esetben a hajtóközegnek feszűltségcsökkenése nem állhat elő, tehát kompresszió sem szükséges, mely a (b) hengert az ily esetben képződő meleggel mindig kissé fölmelegíti úgy, hogy ezen utóbbi esetben a szivattyúhenger állandóan hideg marad.
