47055. lajstromszámú szabadalom • Gőzkazán

— 2 — A legfölső (k) gyűjtő szekrény alsó szakaszából a részben fölhevített víz a legközelebbi vízszintes (k) gyűjtő szekrény fölső szakaszába lép, honnan a leírt módon a (kl) csövön a második (k) gyűjtő szekrény alsó szakaszába tér vissza és így tovább. Hogy a kazán megtöltése alkalmával a levegő eltávozását és rendkívüli munkálatnál (pl. a tápvíz bevezetésének hirtelen megszakítása esetén) az előmelegítőben keletkezhető gőz eltávozását lehetővé tegyük, egy vagy több (kO) cső van alkalmazva, melyek a fölső (k) gyűjtő szekrény fölső szakaszából a (C) gőzgyűjtő tetejéig vezetnek. Ha a víz a legalsó (k) gyűjtő szekrény alsó szakaszát elérte, hol valamivel a forrpont alatt lévő hőmérséklettel kell bírnia, rövid csöveken a kazán jelen talámány értelmében beiktatott (J) szakaszának mellső vízszintes (j) gyűjtő szekrényébe folyik to- ' vább, hol párhuzamos áramban a kazán hátsó vége felé emelkedő (jl) csöveken át a hátsó (j2) gyűjtő szekrénybe ömlik, mely bizonyos távolságokban a függélyes (j3) csövekkel van ellátva, melyeknek fölső vége a hátsó (Cl) gőzgyűjtőbe torkol. Ezen (J) előmelegítő szakaszon való átáramlás alkalmával a víz rendes körülmények között a forrpontig hevíttetik és az itt netán fejlesztett gőz a függélyes (j3) csö. veken át a (Cl) gőzgyűjtőbe könnyen ve- j zethető el. A (j2) gyűjtő szekrény másrészt rövid csövek segélyével, melyek a függélyes csövekkel közös tengellyel bírnak, az (M) gőzfejlesztő hátsó legfölső (m) gyűjtő szekrényével van összekötve. Ezen (m) szekrényből a kazán mellső végén lévő vízszintes (m2) gyűjtő szekrényhez lefelé rézsútosan elrendezett (ml) elgőzölögtető csövek nyúlnak ; az (m) szekrény alatt ugyanúgy elrendezett (ml) elgőzölögtető csövekkel ellátott (m2) és (m) gyűjtő szekrények vannak elhelyezve, mimellett a hátsó (m) gyűjtő szekrények egymással összeköttetésben állnak. Az (ml) elgőzölögtető szekrényekben ismert módon (f) gőzbevezető csövek vannak elrendezve, melyek a fejlesztett gőzt a (Cl) gőzgyűjtőbe továbbító függélyes (fl) csövekhez vezetnek. Innen a gőz az aránylag szűk (cl) csöveken át a mellső (C) gőzgyűjtőbe megy át; minthogy ezen (cl) csöveket égési gázok veszik körül, a gőz szárításához nagyban hozzájárulnak. A gőz által tovaragadott víz a (c) csöveken át a hátsó gőzgyűjtőből a mellső gőzgyűjtőbe folyik. A 3. és 4. ábrákon látható foganatosítási alaknál ismert módon (H) túlhevítő van elrendezve. Azonkívül itt az előmelegítő alakja is módosítást nyert. A (k) gyűjtő szekrények szintén fölső és alsó szakaszra vannak ugyan fölosztva, miként az előbb leírt foganatosítási alaknál, de a helyett, hogy két egymást követő (kl) cső hátsó végei lennének egymással összekötve, ezen végek valamennyien el vannak zárva és a (k) gyűjtő szekrények fölső szakaszából hátrafelé folyó víz behelyezett belső (k3) csövön keresztül visszafelé tér, mely cső elül kanyarulattal van átvezetve a gyűjtő szekrény két szakaszának válaszfalán át és második (k3) szárával a legközelebbi mélyebben fekvő (kl) csőben van ágyazva. Ezen második (k3) száron át a részben fölhevített víz az előmelegítő hátsó részébe vezettetik és a (kl) és (k3) csövek között lévő gyűrűalakú téren át ismét előrefolyik. Ezen szerkezet által a (k2) összekötő részek alkalmazása elkerültetik. A (k3) csövek a (k) gyűjtő szekrények falában lévő nyílásokon át tisztítás és javítás céljából könnyű szerrel kihúzhatók. A kazán mindkét foganatosítási alakjánál a kazán mindegyik sarkán egy-egy alsó végén (nl) fejcsővel és fölső végén a (C) vagy (Cl) gőzgűjtők egyikével összekötött függélyes (n) eső van elrendezve. A kazán mellső végein lévő fejcsövek a vízszintes (m2) gyűjtő szekrények végeivel vannak összekötve, minek folytán a gőz által a gőzgyűjtőbe tovaragadott vízmennyiség az (ml) elgőzölögtető csövekbe tér vissza. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Gőzkazán, mely kazánnyomás alatt táp-