47048. lajstromszámú szabadalom • Ércelőkészítési eljárás
aúlyrész finom (+32 és —32) ólomfényle, 43l /i súlyrész durva cinkólom-keverék és 36x /2 súlyrész finom cinkólom-keverék. A (+24) és (+32) jelzések azt jelentik, hogy a nyert szemcsék 1 cm. hosszon 24, illetve 32 hurokkal biró szitán már nem férnek át, míg (—32) azt jelenti, hogy a szemcsék nagysága otyan, hogy 1 cm. hosszon 32 hurokkal biró szitán ép átesnek vagy még kisebbek. A ólomfényle próbája 76-8°/0 ólmot és 3-9% cinket eredményez; a keverékek szabad ólomfénylét és szabad cinkfénylét tartalmaznak. Ha az érc másik 2240 súlyrészét vízzel, •de maró nátron és szilikát hozzáadása nélkül a keverést beleértve 30 percig kezeljük, a következő eredményt érjük el: 88 súlyrész durva (+24) ólomfényle, 134 súlyrész finom (+32 és —32) ólomfényle, 130 súlyrész durva cink-ólomkeverék és 68 súlyrész finom keverék. A ólomfényle próbája 72% ólmot és 6'5% cinket eredményez, míg a keverékek teljesen elkülöníthetetleneknek látszanak és további megőrlést tesznek szükségessé, hogy a fémrészecskéket egymástól eltávolíthassuk. Ahelyett, hogy marónátront közvetlenül alkalmaznánk, azt a kezelés közben az érccel való érintkezés mellett is állíthatjuk elő. Ily módon az érc kálciumoxidszóda forró oldatával kezelhető. A találmány tárgyát képező eljárás arra is alkalmas, hogy oly ércelőkészítési termékek fémtartalmú részecskéi között lévő tapadás meglazittassék, mely ércek oly osztályozó eljárásnak voltak alávetve, melynél olajok, szappanok stb. folyadék alakjában nyernek alkalmazást és melyek ismeretes szerekkel (mint pl. szappanemulzióval vagy alkálikus emulgáló szerrel vagy pörkölés által) való kezelés után sincsenek még az osztályozásra alkalmas állapotaan. Amellett, hogy az ércek kérgeiktől megszabadíttatnak, a nátrium- vagy káliumszilikát alkalmazásának további előnye abban áll, hogy az összes esetleg jelenlévő oldható sók lecsapatnak, mi által a használt víz elromlása kerültetik el. Meg kell jegyezni, hogy eltekintve az esetleg föllépő igen csekély mértékű oldástól, ezen kezelésnél nem a fémek oldása a czél, hanem csakis az, hogy a reagenciákkal való kezelés által dörzsölés közben a kérgeket lazítsuk és eltávolítsuk és pedig hideg állapotban. Az ércet rendes körülmények között oly durva szemcséjüre kell aprózni, a milyenre csak lehetséges és pedig két okból: először is, hogy a képződő hulladék mennyisége csökkentessék, másodszor pedig, mert a kezelés előnyei a finomsággal csökkennek. Nyilvánvaló, hogy a porlasztott ércnél a kérgesedések már nincsenek meg és minél finomabbra van az érc őrölve, annál tökéletesebben vannak a kérgesedések összezúzva és annál kevésbbé van szükség a kezelésre, kivéve azon célból, hogy a részecskéknek egymáshoz való tapadását legyőzhessük vagy megakadályozhassuk, ha az ércetolajokkal vagy effélékkel kezeljük. Az említett reagenciák ércek kezelésénél már használtattak ugyan, de ez a kezelés egészen más célokból történt, mint a jelen találmány tárgyánál. Ismeretes továbbá az aranyérceknek valamely oldható vagy maró alkália forró oldatával nyomás alatt való kezelés, ami azonban jelen találmány tárgyát nem érinti. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Előkészítési eljárás oly ércek számára, melyek kérgek által összetartott, különböző összetételű fémtartalmú részecskékből vagy kvarcos kérgek által összetartott fémtartalmú részecskékből állnak, azáltal jellemezve, hogy az aprított érceket vagy az ércekből más módon nyert előkészítési termékeket oly folyadékkal keverjük, mely a kérgeket megtámadja, a fémtartalmú részekre azonban észlelhető vegyi behatást nem gyakorol, mely kezelés által a fémtartalmú részek és a kérgek között lévő tapadás meglazíttatik, minek folytán a fémtartalmú részecskék az osztályozásnál könynyen elkülöníthetők. Az 1. igényben védett eljárás foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy az
