47042. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémből készült izzószálak bevezetésére a lámpaalzaton elrendezett támasztékokba
Megjelent 19<>9. évi november hó 17-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMILEIRAS 47042. N55í\n. VII/b. OSZTÁLY. Eljárás fémből készült izzószálaknak bevezetésére a lámpaalzaton elrendezett támasztékokra. LUX JÁNOS MÉRNÖK WIENBEN. A bejelentés napja 1906 október hó 8-ika Elsőbbsége 1906 julius hó 4-ike. Izzószálaknak megtámasztása általánosan ismeretes és így pld. szénszálakat, ozmiumszálakat, tantáldrótokat, ha azokat világítótestekként használjuk és üvegkörtékbe forrasztjuk; támasztékokkal tartunk meg. Izzólámpák fémből készült izzószálainak a lámpa belsejében lévő tartó állványon elrendezett horgokba vagy hurkokba való bevezetésére javaslatba hoztak már eljárásokat, melyek abban állnak, hogy az izzószálakat az elektródákhoz erősítjük és csak ezután (legtöbbször 90° alatt való) elforgatás által toljuk be a mindig nyitott horgokba vagy hurkokba, melyek egy flexibilis tag közvetítésével egy az ú. n. lámpaalzattal összeforrasztott üvegrúddal vannak öszszekötve. A jelen találmány tárgya szintén eljárás ezen cél elérésére, mely azonban az 1., 2. és 3. ábrákban szemléltetett módon lehetővé teszi, hogy a szálakat az áramot vezető elektródákkal való összekötésük előtt vezessük be a támasztékokba. Ez a következőképpen történik: Az (a) lámpaalzatot ismert módon a rúdvagy esőalakú (b) üvegtartóval látjuk el, mely esetleg szines üvegből is készülhet és ebbe a szükséges számú (e) horgokat vagy hurkokat forrasztjuk be, de flexibilis tag közbeiktatása nélkül. Ezek a hurkok teljesen zártak is lehetnek és az egyenes (d) nyúlvánnyal bíró gyűrűkké lehetnek kiképezve, miáltal a szál kicsúszása teljesen ki van zárva. Az ily módon fölszerelt üvegtartóval ellátott (a) lámpaalzatot ideiglenesen az alkalmas alakú (e) állványra helyezzük. Az (e) állvány fölül vagy oldalt néhány (f) horgot hord, melyeken a (g) izzószálak függeszthetők föl. A lámpaalzatban lévő (h) elektródák, esetleg hüvelyekkel vagy gyűrűkkel bírnak, melyekbe a szálvégeket betolhatjuk. A megerősítendő (g) szálakat már most az üvegtartónak az alzattól számítva a /s rész magasságában elrendezett (c, c) hurkaiba fölülről toljuk be (1. és 2. ábra) és a szálvégeket ismert módon forrasztás, tapasztáa útján vagy más módon az áramot vezető (h) elektródákkal kötjük össze. Ez az eljárás a bevezetésben említettel szemben azzal az előnnyel bír, hogy a horgokat, ill. a hurkokat nem kell utólagosan a szálak bevezethetése céljából kigörbíteni. Ezen körülményes kigörbítés által a támasztékok, különösen ha tűzálló oxydokból