46982. lajstromszámú szabadalom • Lemez cölöprács

hogy a kampó a zsebben kielégítő, azon­ban nem túlságos hossz- és oldalmozgást végezhet. A (D) csatorna vagy zseb a kampó és a kengyel végei között (E) hossznyílással bír, melynek szélessége valamivel kisebb, mint a zseb legnagyobb belső szélessége. A (B) bütyök vagy kampó egyik széle megvan hosszabítva ill. bütyök vagy kampó (b) fejjel van ellátva, mely rövidebb, mint a zseb szélessége úgy, hogy a cölöp sza­badon behatolhat; a (b) fej továbbá a zseb nyílásának szélességénél hosszabb úgy, hogy a cölöpök a fal hosszirányában csak oly húzás által választhatók szét, mely kellő erővel bír, hogy a szomszédos cölöpök mindkét peremét kihajlítsa. A (C) kengyel vagy újj a szomszédos cölöp külső fölületé­nek egy részét befödi úgy, hogy a kengyel vagy újj az oldalirányú eltolódást, valamint a fal hosszirányában való eltolódást, meg­akadályozza. A kengyel belső fölülete a szomszédos cölöp kampójának hengeres külső fölületén célszerűen központosán fekszik úgy, hogy két szomszédos cölöp egymáshoz képest elforgatható és alkalmas szög alatt állítható, mint ezt a 3. ábra pél­daképen mutatja, azon célból, hogy sarkot, kerítést vagy hasonlót képezhessünk. E berendezés folytán a cölöpök a leve­résnél egymáshoz képest különböző hely­zeteket foglalhatnak el, miáltal az új cölöp­rács a leverésnél a talaj egyenetlenségeihez változásaihoz és ellenállásaihoz simul és a cölöprács az egyes cölöpök helyzetválto­zásainál megtartja általános irányát. Akár egyenes irányban, akár szög alatt, vagy a föntemlített eltérések mellett valamely álta­lános irány betartásával rendeztetnek el a cölöpök, az összekötések mindig szilárdak és az egyes cölöpök egymáshoz képest el­foglalt helyzetének változása által nem gyengíttetnek. Az új cölöprács könnyen verhető le, mert az egyes cölöpök és az egymásba­kapaazkodó peremek minden ponton aránylag kis fölületekkel verendők le és mert a csatornák vagy zsebek lényegesen nagyobbak mint az utóbbiakba belépő kampók. Minthogy a cölöpök mindkét végükön egyazon alakkal bírnak, ennélfogva mellékes, hogy két cölöp közül melyiket verjük le először. Minthogy a súly a függélyes tengely két oldalára egyenletesen van szétosztva, ennélfogva a leverésnél a függélyes irány célszerű. A leverésnél kiszorított föld egy része a (D) zsebekbe csömöszöltetik és két cölöp összekötési helyén a víz átfolyásával szem­ben ellenállást fejt ki. Minthogy pedig mind­egyik összekötési heljen két zsebet képe­zünk, ennélfogva ezek az összekötési helyek fölülről egészen alsó végükig gyakorlatilag vízmentesek. Az összekötési helyek tömített­ségét azáltal növeljük, hogy a peremek mindegyik cölöpoldalon három vonal mentén érintkeznek egymással, nevezetesen két külső vonal mentén, melyek az egyik cölöp kengyele és a másik cölöp kampója között fekszenek, továbbá egy belső vonal mentén, mely a két kampó között fekszik. Mint látható, a két külső érintkezési vonal jobban van a víz behatásának kitéve, míg ellenben a belső lényegében véve van és így az összekötési helyek tömítettségét növeli. A föntebb használt«érintkezési vonal» tekinte­tében megjegyzendő, hogy e vonalak mentén nincs szoros elzárás vagy tényleges érint­kezés, mely súrlódást okozna és a leverést megnehezítené, hanem a peremek e vonalak mentén csak meglehetősen közel fekszenek egymáshoz. Ezenkívül ezek az «érintkezési vonalak» csak rövidek úgy, hogy a súrlódás a leverésnél csökken és így maga a leverés könnyebb. Ha azonban a csölöpöket könnyen kitérő talajba, páldául futóhomokba verjük le, mely a zsebekből eltávozik, vagy pedig kemény talajba, mely a zsebeket nem tölti ki, akkor a zsebeket különleges anyagokkal (agyaggal, cementtel, fatuskókkal vagy fadarabokkal stb.) tölthetjük ki, hogy az összekötési helyeket vízmentessé tegyük. A zsebeknek úgy a talajfölület fölött, mint alatt fekvő részeit is megtölthetjük, ha a cölöprácsot vízben használjuk. A 2. és 3. ábrán a cölöpök azon helyzete van föltüntetve, melyet azok kész falban egymáshoz képest rendesen elfoglalnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom