46974. lajstromszámú szabadalom • Téglaégető kemence

Megjelent 1909. évi november hó l()-én. MAGY. ^ KIR. SZABADALMI |Bn HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 46974. szám. XV1I/C. OSZTÁLY. Téglaégető kemence. DIENER JEAN MAGÁNZÓ SONNENBERG-WIESBADENBEN. A bejelentés napja 1908 december hó 24-ike. Jelen találmány célja a jelenlegi [szabadon álló vagy nyílt téglaégetők hátrányait elkerülni. A hiányos termelés oka főként a meleg egyenlőtlen elosztásában keresendő, amennyiben a meleg-tői kevésbbé átjárt részeken a téglák nyersen maradnak, viszont a túlságosan meleg helyeken 'legtöbbször összesülnek. Az égetés közben fejlődő vízgőzök is károsan befolyásolják a téglák jóságát. Jelen találmány tárgyának alkalmazásával mindezen hátrányokat elkerülhetjük. A mellékelt rajzon a találmány tárgya az 1. ábrán oldalnézetben, a 2. ábrán pedig fölülnézetben van föltüntetve. \ Miután a kemence fölépítésére alkalmas fölületet az (a) szigetelő csatornák és a (b) homokréteg segítségével a talajt ned-V3i»sé? ellen megfelelően biztosítottuk, megkezdhetjük a kemence építését, mely célra csak jól kiégetett téglát szabad használni. Mindenekelőtt a (c) és (d) tűzcsatornákat és huzamokat építjük föl, melyeknek kivitele az eddigiektol abban különbözik, hogy nem a kemence egész szélességében haladnak, hanem csak az (e) középső válaszfalig terjednek. Ezen (e) válaszfal segítségével a kemencét kívülrőlérő légáramlatoknak és szeleknek az égetési folyamatra való káros hatását elkerüljük. Az (f) futórétegeket megfelelő szénadalék hozzáadása mellett a tűzcsatornák fölött fölépítjük. Minden egyes ily futórétegeta másiktól megfelelő köz- választ el, miáltal a meleg fölhalmozódását és a téglák összeégését elkerüljük. Az egyik futóréteg közeit a, másikénak téglái födik, úgy azonban, hogy ezen téglasorok külső kötése által a közök által nincsen megszakítva, hogy ezáltal a kemence szilárdságát károsan ne befolyásoljuk. Miután a kemencét körülbelül feléig mesterségesen szárított téglákkal fölépítettük, a fölső részt a levegőn szárított (g) téglasorokból állítjuk össze és az időjárás befolyásával szemben megvédendő, egy kiégetett téglaréteggel födjük le. Égetés közben tehát csak az alsó mesterségesen szárított rétegeket égetjük ki, míg a fölső rétegeket a fölszálló meleg csak szárítja. A legközelebbi égetési folyamatnál azután ezek kerülnek égetés alá, úgy, hogy minden egyes esetben csak a már mesterségesen kiszárított téglákat égetjük. Hogy az égetési folyamatot kívülről is figyelemmel kisérhessük, célszerűen a légszáraz téglákból álló legalsó futórétegben