46961. lajstromszámú szabadalom • Szénnek gázosítására, valamint érceknek és hasonló anyagoknak pörkölésére szolgáló kamrás kemence

Megjelent 1909. évi november iió lO-én. MAGY. SZABADALMI KIK. HIVATAL SZABADALMILEIRAS 46961. szám. H/i. OSZTÁLY. Szénnek gázosítására, valamint érceknek és hasonló anyagoknak pörkölésére szolgáló kamrás kemence. RIES HANS GÁZGYÁRI IGAZGATÓ MÜNCHENBEN. A bejelentés napja 1908 január hó 25-ike. A jelen találmány tárgya különösen szénnek és más anyagoknak gázosítására, valamint ércek és hasonló anyagoknak pörkölésére szolgáló kemence, melynek egy foganatosítási alakja a mellékelt rajzban van föltüntetve. Az 1. ábra a kemence metszete a 2-ik ábrának E—P vonala szerint. A 2. ábra metszet az 1. ábrának A—B vonala szerint. A 3. ábra metszet az 1. ábrának C—D vonala szerint. A kemencének föltüntetett foganatosítási alakjánál egymás mellett három ferde helyzetű (a) kamra (1. ábra) van elrendezve, melyek egymástól és a kemence (f) és (g) oldalfalaitól (2. ábra) a fűtőgázok vezetésére szolgáló (b, c, d) és (e) csatornák által vannak elkülönítve. Az (a) kamrák oldalfalai az oldalt párkányozott (h) talpkövek segélyével a függélyes, tömör (i) pillére :en nyugszanak, melyek a kemence alapzatáig nyúlnak le. Az (i) pillérek az (a) kamráknak, a kamra töltéseinek és födéméinek terhelését közvetlenül az alapzatra viszik át, miáltal a kemence beépítéseinek, a kamráknak és a kemence alsó részében elrendezett regeneráló csatornáknak alakváltozásait a lehetőségig elkerüljük. A (h) talpkövek alatt torkolnak be az egymástól elkülönítve haladó (k) illetve (m) lég- és fűtőgázcsatornák (3. ábra), melyek az (n) válaszfal fölső éle fölött egyesülnek, miáltal ezen a helyen a fűtőgázok és az előmelegített levegő keverékének elégése bekövetkezik. Az égőknek és a talpköveknek eme viszonylagos elhelyezése folytán elérjük azt, hogy a kamrák talpazatai eléggé megmelegíttetnek anélkül, hogy a kamra fenekének belsejében csatornákat kellene alkalmaznunk a fűtőgázok számára, mely csatornák a kamrák tartósságát tudvalevőleg nagy mértékben befolyásolják. Azonkívül az égőknek és a talpköveknek említett viszonylagos elhelyezése által az (a) kamrák oldalfalait is megkíméljük, mert a kamrafalakat alkotó csempéknek utolsó sora is már kívül van az égés legmelegebb övén, a talpkövek pedig erős szerkezetüknél fogva ellenállának a magas hőmérsékletnek. A szerkezeti részletek a találmány lényegének érintése nélkül természetesen a mindenkori körülményeknek megfelelően módosíthatók. így például két vagy több kamrasort is lehet egymás fölött elrendezni és pedig akként, hogy az egyik kamrasort födémé a másik sor talpazatát képezze; ter-