46946. lajstromszámú szabadalom • Berendezés keretes fűrészeken a fűrészpormennyiség önműködő szabályozására

Megjelent 1909. évi november hó lO-én. MAGY. ^ KIR SZABADALMI jBff HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 46946. szám. VIII/c. OSZTÁLY. Berendezés keretes fűrészeken a fürészpor-mennyiség önműködő szabályozására. TENOW ADOLF JULIUS MÉRNÖK STOCKHOLMBAN. A bejelentés napja 1909 március hó 15-ike. Ismeretes, hogy épületfa fűrészelésénél annak csúcsától a törzs vége felé az egyes fűrészfogak által lemetszett fűrészpormenynyiség ugyanabban az arányban növekszik, mint a munkadarab átmérője, föltéve, hogy annak táplálási sebessége állandó marad. Az egyes fogak által szolgáltatott fűrészpor a közvetlenül minden egyes fog alatt levő foghézagban halmozódik föl ós ebből vagy akkor esik ki, mikor már a fog a munkadarabon át teljesen lehaladt vagy pedig midőn a fog a keret fölfelé haladásánál a munkadarab fölé jutott. Ennek következménye az, hogy tág határok közt a fűrészpenge foghézagja határozza meg a táplálás mértékét. Ha (d) = a tönk átmérője, (b) = a metszési szélesség, (m) = egy fogosztásonként az előretolás mértéke, (k) = egy gyakorlati tényező és (s) == két fog közötti foghézag, vagyis a fogosztás úgy (d, m, b, k, = s) egyenletnek kell fönnállnia. Emellett egy munkarab fűrészelésénél (b, k, és s) állandó, viszont (d) lényegesen változik. Ha a fűrészpenge teljes munkaképességét ki akarjuk használni, úgy a (d, m) szorzatnak állandónak kellene lennie, amit a táplálás mértékének a munkadarab vastagsága Bzerinti változtatása által érhetünk el. Jelen találmány tárgyát a munkadarab j táplálása mértékének önműködő szabályozása képezi. Ez a berendezés előnyösen oly mértani szerkezeten alapszik, mely a fönti (d, m) = (s) föltételt kielégíti. Minthogy, miként ismeretes, ez a hyperbola egyenlete, az említett berendezést előnyösen ama mozgásokkal egyezően szerkesztjük, melyek mellett hyperbola keletkezik. A mellékelt rajz 1. és 2. ábrája a találmánybeli berendezés oldal, ill. elölnézete, a 3. ábra pedig a hiperbola említett keletkezési módját diagrammában szemlélteti. A 3. ábrában az (X) koordinálta a táplálás sebességét és az (Y) koordinálta a munkadarab átmérőjét jelzi. Egy a (0) pont körül lengő vonal különböző szögállásában különböző táplálósebességeket jelez. Ha már most az (Y) koordinátát különböző átmérőknek megfelelőleg fokokra osztjuk! úgy, hogy pl. 0—1 a 600-as átmérőnek, a 0—2 az 500-as, átmérőnek, 0—3 a 400-as átmérőnek felel meg és ha a lengő vonalnak egy (X) koordinátával párhuzamos vonallal való metszési hosszait a megfelelő átmérők vízszintesein lemetsszük, úgy az (al, a2, a3,) stb. hiperbolapontokat kapjuk. Egy oly rész tehát, mely a (0) körül ! lengő vonallal egyezőleg kilengethető és