46912. lajstromszámú szabadalom • Tagozott kazán

Megjelent 1909. évi október hó «9-én. MAGY. gg|| KIR. SZABADALMI jjjlö HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 46912. szám, V/e/a. OSZTÁLY. Tagozott kazán. GROTH JÁNOS RAKTÁRNOK HAMBURGBAN. A bejelentés napja 1909 március hó 5-ike. A tagozott kazánok üzeméhez való tüzelőanyag annyira különféle és sok esetben oly tökéletlenül ég el. hogy az éghető gázok nagy része elégetlenül jut a kéménybe. Ez a hátrány legtöbbnyire arra vezetendő vissza, hogy az egész rostélyfölületre szétterített tüzelőanyag az előnyös elégéshez szükséges levegőnek nem enged elegendő átáramlást. Ezen hátrány elkerülésére a jelen találmány értelmében a két oldalt kiszélesített rostélynak legkülső rostélyrúdjai fölött az elégési térbe benyúló kiugrások rendeztetnek el, melyek a rostélyfölület fölé hajló és az elégési levegő vezetésére való fölületekkel bírnak, melyeknek bajlása csekélyebb, mint a tüzelőanyag rézsűjének hajlásszöge. A töltő garaton át utána hulló tüzelő anyag tehát a garatnak a kiugrások alatt keletkező kiszélesedésében csak az anyagrézsühajlásszögének megfelelően fog a rostélyfölületen szétterülni, vagyis a rostélyfölületet nem fogja legkülső részéig elfödni úgy, hogy a kiugrások és a rézsühajlásszög hajlásában rézsút álló tüzelőanyaghalmaz között csatornák keletkeznek, melyek a legkülső födetlen, vagy csak részben födött rostélyrúdhasítékok között átáramló levegő számára szabad utat biztosítanak. A csatolt rajz 1. ábráján a tagozott kazán oly példája van föltüntetve, melynél az elégési gázok az (a) rostélyrudakon nyugvó tüzelőanyagon átáramolva fölülről lefelé a (b) füstcsatornákon át a (c) gyűjtő csatornákba és a kéménybe vonulnak. A két (d) kiugrás az elégési térbe nyúlik be, miáltal elérjük, hogy az (e) töltőgaraton beadagolt tüzelőanyag a legkülső (dl, dl) kiugrások hatása alatt az (a) rostélyokon körülbelül a 4. ábrán látható alakban szétterül úgy, hogy a levegő nem csak a tüzelőanyaggal födött (al) hasítékokon, hanem a szélső, részben szabad (a2) hasítékokon is átvonul. Az (a) rostélyhasítékokon átvonuló elégési levegőnek csak igen alacsony, lazán fekvő tüzelőanyagrétegen kell átvonulnia úgy, hogy a rostély fölött a szilárd tüzelőanyag elégetésében nem vesz erősen részt, hanem a (d) kiugrások és a tüzelőanyagréteg között keletkező terek között az izzó anyagréteg fölött vonul el, mikor is melegkisugárzás által erősen fölhevíttetik, (dl)-nél ez az elégési levegő szekundér elégetés céljából belép a tüzelőanyagba, a hol körül-