46905. lajstromszámú szabadalom • Berendezés üvegtárgyak előállítására

— 2 -az (A2) sinek egyikére támaszkodik. A (Cl) rudakon a (C4, C5) csövek vannak elren­dezve, melyek a (C6, C7) csövek útján van­nak egymással összekötve, amelyek között a légbevezetést ellenőrző (D) szelep és a (C8) csap talál helyet. A (C4) cső a (CIO) csővel összekötött (C9) csővel áll kapcsolat­ban ; a két cső között lévő kapcsoló rósz a JB1) csövön elrendezett (Cll) karra támasz­kodik. A (CIO) cső a (C12) vezeték útján nyomólégforráshoz van csatolva. A csövek kapcsoló részek útján úgy vannak össze­kötve, hogy egymásra merőleges síkokban elmozoghatnak. A (C5) cső a (C13) csővel van összekötve és pedig oly módon, hogy a 2. ábrán lát­hátó hefyzetben a (C13) cső függélyes ten­gely körül foroghat el. A (C13) csövön van elrendezve az (E) összekötő rész, mely az (F) fúvócsövet veszi föl. A (B2) tengely egyik végén van elrendezve a (G) lemez, mely a (Gl) tartóval van ellátva, amelyen két (G2) csiga van elrendezve, melyekre a fúvócső támaszkodik és általunk elforgat­tatik. A (G) lemez továbbá a (G3) karral van ellátva, mely az (F) fúvócső fölső olda­lával (4. ábra) kapcsolódhat. A fúvócsőnek két (FI) vastagodása között fekvő része a (C14) tartón elrendezett (C15) hasítékba (3. ábra) illik és ott a (C16) rész által rögzíttetik, mely a (Cl7) fogantyú által egy rúgó hatásával szemben eltolható. A részeknek leírt elrendezésénél az (F) fúvócső a (B2) tengely körül elforgatható vagy elfordítható és inga módjára lengésbe hozható és egyidejűleg saját tengelye kö­rül is elfordítható és a tápláló forrástól az (E) összekötő részig vezető csöveken levegő vezethető be. Az (A2, A3) sinek közvetlenül a (H) he­vítő kemencéhez vezetnek. A sinek azon oldalán, amelyen a fúvócső van elrendezve a sinek alatt, egy gödör, a síneknek a kemencétől távoleső végén pedig egy (A5) ütköző van elrendezve. Ezen ütköző egy U-alakú részből áll, mely a (B3) tengellyel kapcsolódhat és az (A7) tartóban csúszó (A6) rúdon van elrendezve, mely köré az (A8) rágó van fektetve. A rúgó egyik vége az (A7) karra, a másik az U-alakú részre támaszkodik. Az 5. ábrán a (D) légszabályzó szelep metszetben van föltüntetve. A tulajdonké­peni (Dl) szelep a (D2) tokban van elren­dezve, melynek (D3, D4) csövei a (C6, C7) csövekkel való összeköttetést létesítik. A (Dl) szelep a (D5) szelepülőkén nyugszik; a (D6) szeleporsó külső (D7) vége a (D8) fogantyúval van ellátva. A (D6) orsó a (D9) vezetéken halad át; ezen vezeték és a bő­vített (D7) rész között a (DIO) rúgó talál helyei. A (Dl) szelep alsó fölülete (Dll) hornyokkal van ellátva, melyek a levegő­nek szabad átmenetet nyújtanak, ha a mun­kás a (D8) fogantyúra a (DIO) rúgó hatá­sával szemben nyomást gyakorol és a sze­lepet ülőkéjéről leemeli. Az (E) kapcsolórész (6. ábra) az (F) fúvócső végét fölveszi és csészealakú (El) résszel bír. A torkolathoz keresztirányban az (E2) gumigyűrű van elrendezve, mely a csava­rokkal az (El) részhez erősített (E3) fém­gyűrű által helyzetében megtartatik. Az (E2) gyűrű oly belső átmérővel bír, hogy a fúvócső karimákkal ellátott vége a 6. ábrán föltüntetett helyzetben átnyomható, hogy légmentes kapcsolatot létesíthessünk, mely azonban az (F) fúvócsőnek saját tengelye körül való elfordulását megengedi. Az (El) rész kinyúló kónikus (E4) résszel bír, mely a (C13) csőhöz csavarolt (E5) tokba illik. Az (E4) részt az (E6) csavaranya tartja helyzetében. Az (I) fém- vagy üvegtömb, melyen az alább leírandó módon az első alakítást vé­gezzük és az (II) fúvótömb (7. és 8. ábrák) szokásos alakkal birnak és tűzálló anyag­ból állanak; a tömböket a kereten vagy az (12) tokban lévő tartó tartja. Az (13) víz­bebocsátó és az (14) vízkivezető cső az (I) és (II) tömbök, valamint az (12) tok között lévő (15) térben vízkeringést létesítenek. Az (12) tok ily módon hűtőtartályt képez. Hogy az üvegmassza fölvétele után abban üreget képezhessünk, a szárt és az öblösö­dést fújhassuk, mielőtt a hengernek a gé­pen való fúvása eszközöltetnék, külön össze­köttetést és légellenőrző szelepet (8. és 9.

Next

/
Oldalképek
Tartalom