46896. lajstromszámú szabadalom • Eljárás palackok kupakolására

fölszorítására szükséges dugattyúk és minden más kiegyenlítőberendezések elmaradnak, minek következtében a gép jóval egyszeiűbbé és olcsóbbá válik és egyenletesebben dolgozik. A csatolt rajz 1. ábráján a gép oldalnézete, 2. és 3. ábráján pedig a kupak fölerősítésére szolgáló tagoknak metszete látható ezek különböző helyzeténél. A 4. ábra metszet a 2. ábra IV—IV. vonala szerint, az 5. ábra a 2. ábrán látható berendezés egy módosított foganatosítási alakja és a 6. ábra oly berendezés, mely a kézzel bevezetett kupakot a gépben visszatartja. A gép hajtására a (2) állványba ágyazott (1) tengely szolgál (í. ábra), melyet a (2a) szíjdob indít forgásnak. A szíjdobot a (4) lábitó segélyével beállítható (3) kötés kapcsolja a tengellyel. A tengelyen a (8) fejet viselő (7) rúddal és (6) gyűrűvel ellátott (ö) excenter van fölékelve, a palack egy (9) asztalan áll, mely a^(2) állványt a (10) nyakgyűrű segélyével veszi körül és az állványon különböző magasságba íj rögzíthető. A hajtómű és asztal másként is kiképezhető. A (8) fej egy (11) perselyt alkot (2. ábra), mely alsó végén kiszélesedik és megfelelően kiképezett (12) perselyt foglal magában. Ezt a palack nyak bevezetése céljából kúpszerűen kiszélesedő (13) gyűrű rögzíti és alsó szélesebb részén számos sugárirányú hasítékkal vaa ellátva, melyben a (14) ujjak fekszenek. Az ujjak előnyösen V-alakúak, könyökeikkel a (15, 15) gyűrűk között fekszenek, melyek körül vannak a (12) persely hasítékos részének külsejére vannak fölhúzva és fölhúzásuk megkönnyítésére előnyösen (30) megosztással vannak ellátva (4. ábra). Mindezek az ujjak nyílásaikkal a (8) fejben szabadon eltolható (16) persely (17) karimájára fekszenek, mely az ujjak nyugalmi helyzetének megfelelő végállásában a (12) persely hasítékos részének megfelelő, gyűrűalakú (18) támasztékra fekszik. A 2. ábra az ujjakat nyugalmi helyzetükben tünteti föl és fölismerni engedi, hogy (x) csúszik, melyek előnyösen le vannak tompítva, kört, (y) nyomó fölületeik pedig hengert alkotnak. A kupak (h) tömítőanyaggal van töltve és egy gyűrűalakú (a) karimával ellátva, melynek külső átmérője valamivel nagyobb, mint az ujjak (x) csúcsai által képezett köré. A kupakokat oldalról, egy (19) hasítékon át, (2. ábra), vagy fölülről (6. ábra) rugalmas (21) reteszek között toljuk be a (13) betétre. A palackot az asztalra állítjuk és a fejet lefelé mozgatjuk. Mikor az ujjak (x) csúcsai az (a) karimát érték, az ujjak a fejhez viszonyítva fölfelé tolódnak, mikor az (x) csúcsok is befelé mozognak. ^ A (17) karimával biró (16) perselynek az az előnye, hogy az ujjak tökéletesen egyenletes mozgását biztosítja. Gyakran megtörténik ugyanis, hogy a kupak egyes részein előbb feszik a palack nyakára, mint a többül, minek következtében a kupak az illető oldal felé eltolódik. Ekkor a szemben fekvő rész az ujjak hatásköréből egészen eltávolodhatik, vagy legalább is annyira eltolódhatik, hogy ezen a helyen tökéletes záródás lehetetlenné válik. Ezért fontos, hogy az egyes ujjak önálló mozgását meggátoljuk. Ha a*(14) ujjak a kupakot érve megemelkednek, a (16) persely az újak alsó szárára fekszik és amint a kupak az ujjakat elveszti, a persely az ujjakat súlyának hatása alatt nyugalmi helyzetükbe vezeti vissza. A perselynek tehát hármas célja van: az összes ujjak egyidejű és egybevágó mozgását biztosítja, az újakat nyugalmi helyzetükbe viszi vissza és ebben rögzíti. Ha a (8) fej tovább mozog lefelé, az ujjak (x) csúcsai befelé forognak, míg végül az (y) nyomófölületek a kupak oldalfölületére rá nem fekszenek. Most már az ujjak többé fölfelé nem mozoghatnak, azért a (8) fej lefelé mozgásának az a következménye, hogy a kupak a (b) tömítéssel együtt fölülről a palack nyakára szorosan rászorul. A (8) fej mindaddig mozog lefelé, míg az (a) karima lebajlítása be nem fejeződött. A karima lehajlításánál a (c) él (2. ábra) mely a karima és kupak között az átmeneti fö-