46858. lajstromszámú szabadalom • Repulziós motor két kefekészlettel és statoron egy gombolyítás nélküli zónával

Megjelent 1909. évi október hó 29-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 46858. szám. VII/b. OSZTÁLYRepulziós mótor két kefekészlettel és a statoron egy gombolyítás nélküli zónával. MAGYAR SIEMENS-SCHUCKERT-MŰVEK VILLAMOSSÁGI R.-T. CÉG BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1908 november hó 20-ika. Az egy kefepárral biró közönséges repulziós motornál kedvezőtlen mezőeloszlás észlelhető a kefék fölfekvési helyein, amenynyiben itt éles csúcsok lépnek föl, melyek a kefeszikrázást és a veszteségeket fokozzák. Ezen hátrányok kiküszöbölésére két kefepárt (ill. kefekészletet) hoztak alkalmazásba, melyek egyike rögzített, a másika pedig elmozdítható és amelyeknél a rögzített kefepár vagy a statorgombolyítás tengelyébe van helyezve, vagy pedig a statorgombolyítás egyik határvonalába, mely statorgombolyítás tengelyének mindkét oldalán bizonyos szélességű rész marad szabadon. Az alább leírandó elrendezés a két kefekészlettel fölszerelt repulziós motoroknál bizonyos körülmények között előnyöket nyújt, mely elrendezés lényegileg a két kefepár mechanikai kapcsolásából áll úgy, hogy a fordulatszám szabályozása céljából együttesen elmozdíthatók, kölcsönös távolságukat megtartva, mely távolság kb. a stator gombolyításnélküli zónaszélességének felel meg. Az 1. ábra ezen új berendezést egy kétpólusú motornál vázlatosan mutatja be. (bt, bl ós b2, b2) a két kefepár. Egy-egy (bl) kefe, egy-egy (b2) kefével van összekötve. A stator és a rotor vezetőit, melyekben az áramirányok a szokásos keresztekkel és pontokkal vannak megjelölve, a mótor légközét jelentő két kör választja el egymástól. A statorgombolyítás a kerület egy részét szabadon hagyja, mely szabadon hagyott rész a két kefepár (a) szögtávolságával egyenlő. A gerjesztőmező létesítése végett az összekapcsolt kefepárok középállásukból egy kis (p) szöggel vannak eltolva. Az ismertetett elrendezésnél föllépő mezőeloszlást a 2. ábrában a lefejtett statorkerületre rajzolva tüntetjük föl, ahol az ordináták a mezőerősségeket jelentik. A mezőeloszlás tudvalevőleg a nató amperementek algebrai összegezéséből adódik ki. Amint a 2. ábrából látható, a mező mindegyik fele teljesen egyenletes és csúcsmentes, továbbá a mezőfelek között egy szélesebb semleges zóna van, mely bizonyos körülmények között a kommutáláshoz szükséges. Nyilvánvaló, hogy a különös mezőalak lényegében a két kefepár közötti állandó (a) szögtől függ. Ha az 1. ábrában föltüntetett állapotnak megfelelően a statorkerü-