46839. lajstromszámú szabadalom • Regulátor
— 3 -örténnie, hogy u szabályzandó tényező, pl a sebesség növekedésekor a regulátorrészeket egymással kapcsoló erő pl. a súrlódás csökkenjen. Ily elrendezést pl. azáltal érhetünk el, ha a 4. ábrabeli elrendezésnél a (17) emelőt egy (18) rúgó fölfelé húzza, amint ezt az 5. ábra mutatja, a (16) elektromágnes pedig gerjesztésének növekedésekor a rúgó ellen működvén, a rúgó által kifejtett nyomást csökkenti. A fönti példánál az (1 és 2) regulátorrészek engedő kapcsolására a súrlódás szolgál, azonban más erő vagy hatás pl. az elektrodynamikus vonzás is szolgálhat ezen célra. Ily példát mutat a 6. ábra. Az előnyösen részből készült (1) harang a (2) elektromágnes mezejében van elrendezve, mely a (7) tengely segélyével a szabályozandó gép sebességével arányos sebességgel forgattatik. A (2) elektromágnes tetszőleges áramforrásból gerjesztetik. A szabályozószerv ez esetben pl. egy (3) kontaktuskar, mely a (4) rheostaton mozog. A forgatott elektromágnes által az (1) harangban indukált áramok az elektromágnes forgás-sebességével arányosak úgy, hogy az elektromágnes forgás-sebességével arányos menesztő erőt fejt ki az (1) harangra. Ezen elrendezés működési módja ugyanaz, mintáz előbbi esetekben, csupán még lehetővé van téve, hogy a normális sebességet, melyet a regulátor föntartani igyekszik, a (2) elektromágnes gerjesztésének megváltoztatása által változtathassuk. Miután a 6. ábrabeli elrendezésnél csupán a (2) elektromágnes és az (11 harang viszonylagos sebessége játszik szerepet, úgy ezen elrendezést meg is fordíthatjuk olyként, hogy a harangot vagy egy tárcsát a szabályzandó sebességgel forgatunk, mialatt az elektromágnes áll. Zíz esetben vagy az elektromágnest vagy a tárcsát köthetjük össze a szabályozószervvel. A 7. ábrában ez utóbbi eset van föltüntetve. Az (1) tárcsa a (7) forgástengelyen lazán van ágyazva és azzal az (5) rúgó közvetítésével van összekötve. A (7) tengelynek csavarmenetes (19) részén az anyamenettel ellátott (20) hüvely van elrendezve, amely (21) karokkal van ellátva. Ezen karok az (1) tárcsán megerősített (22) peckek által menesztetnek olyként, hogy a (20) hüvely az (1) tárcsával együtt forgattatik, ellenben a tárcsához közelíthető vagy attól eltávolítható. A szabályzószervet képező (3) emelő a (20) hüvely (23) gallérjába kapaszkodik. Az (1) tárcsára a tetszőleges áramforrásból gerjesztett (2) elektromágnes fékezőleg hat. A regulátor egyensúlyi helyzetében az (5) rúgó a (2) elektromágnes fékező erejével tart egyensúlyt. Ha ezen egyensúlyi helyzet az (1) tárcsa forgássebességének csökkenése vagy növekedése alkalmával megzavartatik, úgy az (1) tárcsa a (20) hüvellyel együtt a (7) tengelyhez képest elforog. Ezáltal a (20) hüvely a tengelynek (19) csavarmenetes részén ma gasabbra vagy alacsonyabbra csavartatik. miközben a (23) gallér a (3) emelőt megfelelően beállítja. Itt is befolyásolhatjuk a regulátort a (2) elektromágnes gerjesztésének változtatása által. A 8. ábrában föltüntetett elrendezés elvileg megegyezik a 7. ábrában föltüntetett elrendezéssel, csupán itt az (1) tárcsa fékezése (2) dörzspofákkal történik, melyek pl. egy (26) elektromágnes vagy valamely fluidum nyomása által szoríttatnak az (1) tárcsához. A regulátor nem csupán sebesség szabályozására, hanem valamely más tényezőnek j pl. egy gáznyomásnak vagy egy elektroj mos feszültségnek, ill. áramerősségnek szabályozására is szolgálhat. így pl. a 3. ábrabeli elrendezés nyomás szabályozására alkalmas, míg pl. 4., 7. és 8. ábrában föltüntetett elrendezés feszültség szabályozására használható, ha az (1) tárcsát valamely erő pl. külön elektromotor segélyével forgásba hozzuk és a (2), illetve (26) elektromágnest a szabályzandó feszültséggel arányos árammal gerjesztjük. A (3) emelő már most valamely ismert módon, pl. ellenállások változtatásával befolyásolja a szabálvozandó feszültséget. A 7. ábra szerinti elrendezésnél a regulátortárcsának állandó fordulatszámmal kell bírnia, míg a
