46828. lajstromszámú szabadalom • Berendezés indító dynamógépekhez túlterhelésük elleni biztosításukra

felelő középállásból a fegyverzet áram iránya szerint balra, vagy jobbra kileng, minek folytán a (w, a) ellenállás az indítódinamó gerjesztőkörében és a (w, n) ellenállás a mótor gerjesztőkörében vagy pedig mind a kettő egyidejűleg oly módon változik még, hogy a túlnagy fegyverzetáram a megengedett értékre csökken. Ha tehát aá (aj gép, mint áramfejlesztő és a (m) mótor mint áramfogyasztó dolgozik és ha a munkaáram (fegyverzetáram) az (s) kormányemeltyűnek az első ábrában rajzolt (b) állásában, a megengedett értéken túlmegy, akkor az (r) reális (h) emeltyűje balra (1) felé leng ki és ezzel az indítódinamó gerjesztését csökkentjük a (w, a) ellenállás megnövelése által. Ugyanakkor az (m) mótor gerjesztése növekszik a (w, n) ellenállás csökkentése folytán úgy, hogy az (a) gép kapocsfeszültsége és ezzel egyúttal a munkaáram (fegy^erzetáram) fokozott mértékben visszamegy. A túlterhelés megszűnésével a reális emeltyűje az (f) rúgók hatása folytán a középállásba visszatér. Ha ellenkező irányú menetnél a kormányemeltyű a (c) állásban van és a mótor energiát vesz föl, akkor az indító dinamónak gerjesztőárama és fegyverzetárama is fordított irányú és a (h) relais emeltyűje a megengedett legnagyobb áram túllépése esetén ugyanazon (1) oldalra leng ki, mint előbb és ugyanúgy csökkenti a fegyverzet áramot. Más a helyzet akkor, ha az (m) mótor mint árátnadó és az indítódinamó, mint áramfölvevő működik, atni pl. a lassulási periódus alatt Vagy szállítóüzemnél tehernek lebocsátása alkalmával és általában minden olyan helyzetben' áll be, mikor negatív nyomaték lép föl. Ha egy ilyen eBetben a kormányemeltyű pl. ismét a (b) állásban van és a fegyverzet áram, mely most fékező áram, a megengedett értéket túllépi, akkor a (h) reláis emeltyűje az előbbi esettel ellenkező irányban leng ki, vagyis (k) irányában, minthogy a fékező áram iránya a munkaáram irányával ellenkező, míg a gerjesztőáram iránya változatlan maradt. Ennék következtében nem az indítódinamó mezeje, hanem az (m) motoré,, gyengíttetik, minthogy a (w, n) ellenállás nagyobbodik. Ezen esetben tehát találmányunk működésénél fogva egy oly berendezés, relais és hasonló, melyet a fegyverzetáram és egy tetszőleges forrású, de az indítódinamó gerjesztési áramától függően, irányára és nagyságára nézve táltozó segédáram befolyásol és a mely berendezés az árammaximum túllépése esetén az áramadó rész gerjesztését gyöngíti, vagy az áramfölvevő részét erősíti, esetleg mind a kettőt egyidejűleg előidézi. Ezen berendezés oly módon is képezhető ki, hogy vagy az indítódinamó gerjesztési árama, vagy a motoré vagy esetleg mind a két áramkör megszakíttatik, ha az (a és m) gépek mezőinek említett befolyásolása dacára tovább nő a fegyverzet árama. Ez esetben a (h) relais emeltyű az (l és k) szélső helyzeteken túl is kilenghet és az árammegszakítást előidézheti. A teljesen meghatározott kormányzás, (melynél a kormányemeltyű minden egyes állásának egy bizonyos meghatározott sebesség felel meg,) biztosítására szükséges, hogy az indítódinamó és a munkamótor közötti vezetékek, valamint a gépek fegyverzeteinek feszültségesései hatástalanok legyenek. Az (s) kormányemeltyű minden egyes helyzetének egy lehetőleg pontosan meghatározott motorsebesség feleljen meg. Ezen célból a 2. ábra szerint az (r) relais oly módon képezhető ki tovább, hogy az indítódinamó vagy a munkamótor vagy pedig mind a kettőnek a gerjesztését úgy befolyásolja, hogy az által az áramkörben föllépő feszültségesés hatása ellensúlyozódik és a kormányzás határozottsága helyre áll. Ehez elegendő, hogy a relais oly módon legyen szerkesztve, hogy működése nem az árammaximum föllépése alkalmával kezdődjék,, hanem mindjárt akkor, amikor az áram a 0 értékről a positiv vagy a negativmaximum felé növekedni kezd. E közben a (h) relais-emeltyű az (nl illetve n2) állásig jut, miközben az előző folyamattal ellenkezően az áramadó rész mezeje erősíttetik