46825. lajstromszámú szabadalom • Gép arányosított szedéssorok előállítására

(lásd a 7. ábrát is) ;az (54) szögemeltyű kapaszkodik. A tolattyú fölött harántirányban a (21) mérőemeltyű terjed, ímely két sugárirányú (28) és (30a) éllel bír. A (28) él egy f élköralakú ellentámasz segélyével'a (22) mérőtolattyúra támaszkodik, mely a (20) tolattyúhoz párhuzamosan van vezetve. A mérőtolattyú a (20) tolattyú .(26) széllécén ütközőre- talál. A (22) tolattyú a (29) sarúban (1. és 3. ábra) :

van vezetve, mely a (31) rúdon a (30) hüvely segélyével a (20) tolattyú mozgásirányára merőlegesen eltolható. A (29) sarú és a (20) tolattyú beállítása által tehát a (21) mérőemeltyű lökete meghatároztatik. Ezt a löketet egy harmadik (23) tolattyú (1., 3. és 13. ábra) tméri, mely a (20) tolattyúval párhuzamosan van vezetve és egy félköralakú ellentámasz segélyével a mérőemeltyű (30a) élére támaszkodik. A '(22) tolattyú zérushelyzetében, a hozzája tartozó félkör alakú ellentámasz középpontja a (21) mérőemeltyű forgáspontjával egybeesik és az említett középpont mindegyik sqr öntése előtt oly mértékben állíttatik a 13. ábra értelmében jobbra, mely az illető sor közdarabjainak számával arányos. Ezáltal tehát azon két emeltyűkar viszonya megfelelően változik, melyek egyike a forgásponttól a (23) mérőtolattyú közepéig és a másik a forgásponttól a (22) tolattyú közepéig terjed. Ennek folytán iá (20) tolattyú lökete is megfelelő nagyítással vitetik át a (23) jmérőtolattyúra. Az ismert gépek kit arányosító fékét helyettesítő (40, 41) rudak (3. és 5. ábra) mindegyikéin -egy (42) orr van kiképezve, melyet a (6) beállítópofák megfognak, ha az illető rúd a (16) (emeltyűk (3., 4. és 10. ábrák) egyike által a pofák útjába fölemeltetik. A (40, 41) rudak mindegyike továbbá (43) bevágásokkal (5. ábra) .van ellátva, melyekbe a (15) orr kapaszkodik, liogy a rúd rögzíttessék, ha a beállítás után ismét lesülyed. Végül mindegyik rúd (44) fogazással van ellátva. A tfogazások egy-egy (45, 46) fogaskerékbe kapaszkodnak. A (45, 46) fogaskerekeket tartó (47, 48) tengelyek (3., 5—7., 9. és 13. ábrák). ellentétes végén a (49) fogaskerekek vannak elrendezve, melyek tehát a (40, 41) ! rudak beállításának megfelelően, az (50, | 51) ékeket is beállítják. i i A (40, 41) rudaknak a regiszterszalag ál; tal való beállítása a 2. ábrán vázlatosan I van feltüntetve,. Az egyes sorok betülyu| kasztásai előtt lévő arányosítólyukak a (60) vagy (61) megjelölő lyukakból és ia (62) mérőlyukakból állnak. Ehhez járul még a (81) mérőlyuk, mely a két (első sorban' említett lyuk egyikével vagy másikával (lehet összekötve. A föltüntetett példánál a ! nyomólégcsatornák (90) nyílássorához leg\ közelebb fekvő arányosítólyukasztás (100) egységnek és hat köznek megfelelő i sorhiányt mutat. A (20) tolattyú beállítását meghatározó (3) mérőpecekcsoport (B)-vel van jelölve és a (22) iolattyút beállító pecekcsoportot (C) jelöli. Az egyes mérőpeckek 0—14-ig vannak megszámozva, megfelelően az általuk előírt különböző \ beállítási fokozatoknak. A megjelölő lyukasztások a járom (D) és (E) nyílásait födik, melyek közül a (D) nyílás azon (17) hengerhez vezet, mely a (16) emeltyű közvetítésével a (40) rudat , iktatja be, míg az (E) nyílás azon (16) emeltyű hengeréhez vezet, mely a (41) rudat iktatja be úgy, hogy a két rúd a hozzájuk tartozó (62) mérőlyukasztás jelzései szerint állíttatik be. A föltüntetett példánál tehát a (60) megjelölő lyukasztás azon (62) mérőlyukasztással van összekötve, mely a .(B) csoport hatodik (3) peckének felel meg, ,míg a (61) megjelölőlyukasztás azon (62) mérőlyukasztással van összekötve, mely a i tizedik (3) peceknek felel meg. Ennek ífolytán tehát először a (40) rúd iktattatik és állíttatik be a hatodik helyzetbe, mire a (41) rúd állíttatik be a tizedik helyzetbe. Ehhez képest az (50, 51) ékek ia hatodik és a tizedik helyzetbe vitetnek úgy, nogy az (50) ék a (20) tolattyút 6 15 90 egységgel és az (51) ék további tíz egységgel, tehát a két ék együttesen (100) egységgel állítja el. A (22) tolattyú a szekun-