46825. lajstromszámú szabadalom • Gép arányosított szedéssorok előállítására

— 2 — kasztógépeken rendesen egy második szám­lálóművet rendeznek el, mely a (lyukasztott sorban tartalmazott közök számát följegyzi. Ezeknél a gépeknél tehát a 'szedőnek osz­tást kell végeznie és a kapott hányadott megfelelő lyukasztások által oly módon kell jeleznie, hogy azután áz öntőgép (az illető sor közdarabjainak öntésénél megfelelően vezéreltessék. Azonban oly lyukasztógépek is ismerete­sek már, melyeknél a sorfölösleg szétosz­tását önműködően végezhetjük. Ezen eset­ben a szedőnek egyáltalán nem kell a so­rok helyes arányosításával törődnie, hanem csak a kéziratban előírt szavakat ,kell egy­másután lekopogni.aia és ha a gép harang­jelzés vagy hasonló által azt ímutatja, hogy a sor végéhez közeledik, akkor (a szedő oly fogást végez, mely által a 1 lyukiasztógép összes részei kezdeti helyzetbe visszave­zettetnek, miközben a gép a kivánt osztást végzi és azokat a lyukakat csákozza, me­lyek az öntőgép megfelelő vezérlésére szük­ségesek. Emellett már most egy nehézség lép föl, melynek kiküszöbölése képezi a jelen ta­íálmány főcélját. Minthogy ugyanis a min­denkor kapott sorfölösleg nagysága ós a szóközök száma nem áll okozati összefüg­gésben egymással, ennélfogva e két érték­ből a hányad csak néhány kivételes eset­ben fejezhető ki a választott tegység egész számaival. Minthogy azonban az arányosí­tást megszabó lyukak mindig csak egész egységek számait, vagy egységek meghatá­rozott részeit adhatják meg, ennélfogva mindenkor az egységek azon egész iszámát kell választani, mely a kapott hányad va­lódi értékéhez legközelebb áll; e 'föladat teljesítése aránylag bonyolult szerkezetet tesz szükségessé. A találmány értelmében tehát a lyukasztó­gép csak egy sorhosszszámlálóművel és egy szóköz-számlálóművel van ellátva, míg az osztószerkezet el van hagyva. A lyukasztó­gép tehát a sorlyukasztás befejezésénél nem csákóz úgy, mint eddigelé, ;oly lyuka­kat, melyek közvetlenül azon arányosítási részértéket adják meg, amelyet az illető sor mindegyik közdarabjának szélességéhez az öntésnél hozzá kell adni, (hanem a lyu­kasztógép egyrészt oly lyukakat csákóz, melyek a sorfölösleg nagyságát adják meg, tehát oly értéket, mely mindenkor egész egységekkel fejezhető ki, másrészt oly lyu­kakat, melyek csak a közök iszámát, tehát szintén mindig egész számokat adnak meg. A találmány abban áll, hogy Hz osztószer­kezet az öntőgépre van áthelyezve és eh­hez képest különleges módon van kiképezve. Az eddigelé a lyukasztógépekben hasz­nált ismert osztószerkezeteknél a kapott hányad egy tolattyú vagy hasonló rész lö­kethossza által fejeztetik ki úgy, hogy az az előny, amelyet az osztószerkezetnek az öntőgépre való áthelyezése által kapunk, abban áll, hogy ez a lökethossz az öntő­gépnek közvetlenül azon részeire vihető át, melyek a közdarabok öntésénél az öntő­forma szélességét szabályozzák. Ennek foly­tán tehát közömbös, hogy a hányad a vá­lasztott szélességegységhez képest egész egységeket fejez-e ki vagy nem ,és így az a berendezés elmaradhat, amelyre eddig azért volt szükség, hogy azon egész egy­ségszám kiválasztassék, amelyek a hányad tényleges értékéhez legközelebb áll. Az alábbi leirás egy ily osztószerkezet ki­viteli példájának magyarázatára szorítkozik és így ismertnek tételezi föl azt a lyu­kasztógépet, mely a betüjellyukakon kívül mindegyik sor részére még oly [lyukakat állít elő, melyek a sorfölöslieg nagyságát és a szóközök számát adják meg, továbbá ismertnek tételezi föl azt az öntőgépet, me­lyet a regisztersávban lévő betüjellyukak ismert módon akképen vezérelnek, hogy rendes szedést állít elő. A föltüntetés céljára példa gyanánt v az ismert Monotyp-gépet választottuk és a rajzokon egy ily gépnek csak |azon részei vannak feltüntetve, melyek a betüszéles­ség meghatározásában közreműködnek, vagy amelyek a találmány céljának elérésére az ismert kiviteli alakhoz képest megváltoz­tak. Az i 1. ábra a gép lényeges részeinek fölül­nézete; a \

Next

/
Oldalképek
Tartalom