46822. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gyors ide-oda menő mozgás létesítésére

Megjelent 1909. évi október lió 27-éii. MAGY. SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 46822. szám. XIV/a/l. OSZTÁLY. Berendezés gyors ide-oda menő mozgás létesítésére. BOYS CHARLES VERNON ÉS TIERNEY JOHN WILBUR MÉRNÖKÖK LONDONBAN. A bejelentés napja 1908 julius hó 25-ike. Jelen találmány tárgya gyors ide-oda menő mozgást létesítő berendezés, mely oly esetekben alkalmazható, melyekben az ideoda menő mozgást aránylag súlyos test végzi, melynek azonban csakis löket közben vagy a löket vége felé kell igen kevés külső munkát végezni. Az ilyen ide-oda menő mozgás példája, melynél ezen mozgás különös előnnyel alkalmazható, a gyapjúfésülő gépeknél, pl. a Noble-féle gépnél alkalmazott kefének mozgása, mely a gyapjúfonalakat a gép kiálló tűi között lévő résekbe vezeti. A súlyos testeknek ide-oda mozgatása nehézséget nem okoz, föltéve, hogy ezen mozgás mérsékelt sebesség mellett, mérsékelt lökettel történik. A mozgást tengely útján eszközöljük, melyet forgattyú vagy excenter közvetítésével forgásba hozunk. A berendezés azonban sokkalta gyorsabb ideoda menő mozgás vagy nagyobb löket létesítésére nem alkalmas. Ha pl. ezen mozgást excenter segélyével percenként 5 cm. úton 2000-szer ide-oda mozgatott 1 kg. súlyú test végzi, akkor a kifejtett erő mindegyik löketvégen körülbelül 100 kg. és a gép úgy szerkesztendő, hogy a csapágyak ezen jelentékeny és váltakozó mozgásnak, valamint az ezáltal előidézett nagymérvű rezgéseknek ellenálljanak. Még fokozottabb sebességek vagy nagyobb löketek már jóval nehezebben érhetők el, minthogy az erő az ide-oda menő mozgás sebességének négyzetével és a lökettel egyenes arányban növekszik. A jelenleg alkalmazott, gondosan szerkesztett, ellentétesen mozgó súlyokkal biró fésülőgépek ezen rezgéseknek szintén alá vannak vetve, ami természetesen igen hátrányos. Jelen találmány célja az ide-oda menő alkatrésznek oly módon való működtetése, hogy forgó vagy csúszó fölületekre nagyobb váltakozó erők át ne vitessenek, továbbá, hogy semminemű rezgés ne álljon elő, kivéve a valamely tökéletlen alkatrészből vagy hibás szerkezetből eredő végtelen kis rezgést. Ha rúgó segélyével összekötött két súlyt erősen széjjelhúzunk és azután hirtelen szabadon bocsátunk, akkor azok oscillálni, azaz - fölváltva egymáshoz közeledni, majd egymástól távolodni fognak. De ha a súlyok egyike jelentékenyen nagyobb, mint a másik, akkor ha a súlyokat szabadon bocsátjuk, lengeni fognak ugyan, de akkor a kilengések nagysága a tömegekkel fordított arányban fog állani, míg a közös súlypont