46820. lajstromszámú szabadalom • Fűtőberendezés nyersolaj és hasonló folyékony tüzelőanyagok füstmentes elégetésére

vett (a) és (b) csőrendszjrekben előmelegített levegőnyílásokon, lyukakon vagy leginkább hasítékokon, jelen esetben a keresztirányban elrendezett (f) hasítékokon át áramlik ki. A levegő a külső (b) csőrendszerből függélyesen lefelé az égő fűtő anyagra, a belső (c) csőrendszerből pedig ruzsutosan oldat áramlik. Ez a két légáram a nyersolajat a fölületen elégeti; a külső (b) csőből kiáramló levegő, mint primér levegő ós a belső (c) csőből kiáramló levegő, mint szekundér levegő működik, mely utóbbi a primér levegő által megindított elégetést tökéletesbíti és a tüzelőtér falazatára való közvetlen behatás segélyével a lángnak az (a) tartály pereme fölött nagy fölületen való kiterjedését teszi lehetővé. Emellett a láng nagy fölületü legyező vagy a körülményekhez képest az (f) hasítékoknak a belső (c) csőrendszerben való alkalmas elrendezése folytán hosszú seprő alakját nyeri. Ezen az olajtüzeléseknél az olajnak gőzzel való porlasztása által elért hatás a jelen berendezésnél magának a lángnak a csőrendszerekben fölmelegített és ennek következtében bizonyos nyomás alatt számos finom nyíláson át kiái-amló, finoman elosztott levegő által való befolyásolása útján érhetik el. A berendezés a rostély kivétele után ennek helyére, vagy a rostéiyra helyezhető, mikor is minden más légbeáramlást, mely nem a (b) és (c) csőrendszerekkel közlekedő, oldalt elrendezett (d) és (e) csatornákon át történik, meg kell gátolni. Az égés folyamán a közönséges tüzeléseknél a fölső ajtót zárni és az alsót nyitni kell. A légbevezetés szabályozása az oldalt elrendezett (d) és (e) légbevezetési csatornák átáramláái nyílásainak szabályozása által történhetik. Aszerint, amint szakaszos vagy folytatólagos tüzelésről van szó, az (a) tartály vagy folyékony tüzelő anyaggal töltetik vagj folytatólagos tüzelőanyagráram vezettetik be, mihez az (a) tartály fenekén a kúpalakú (g) visszacsapó szelep alkalmazható (5. ábra), melynek fészeknyúlványában alul a (h) összekötő cső van elrendezve, mely a (hl) olajvezetékhez kapcsolható, melynek segélyével a szelep emelésére elégséges csekély nyomással a szükséges olaj vagy folytatólagos beömléssel vagy szakaszosan utántölthető. A tartályfenéken elrendezett visszacsapó szelep helyett ugyanezen célból a (hl) olajvezetékben az (i) csapó szelep rendezhető el (1. ábra). Kis berendezéseknél a (b) csőkoszorút külső és a (c) csőkoszorút belső csőrendszernek (1—3. ábra), nagyobb berendezéseknél pedig a többszörös (bl) csőkoszorút külső és a sokszorosan vízszintesen kanyarodó kigyócsövet és az ezen kigyócsövet körülvevő (cl) csőkoszorút belső csőrendszernek alkalmazzuk (4. és 5. ábra). SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Fűtőberendezés folyékony tüzelő anyagok füstmentes elégetésére, azáltal jellemezve, hogy az égési levegő a tüzelőanyag fölvételére szolgáló tartályhoz két egymástól elválasztott áramcsoportban, mint maga a fűtőláng által előmelegített primér és szekundér levegő finoman elosztott állapotban és nyomás alatt vezettetik, füstmentes elégés és a lángra gyakorolt fúvó hatás elérése céljából. 2. Az 1. igényben védett berendezés foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy az (a) tüzelő anyagtartály két egymástól elválasztott, a tüzelő anyag szintje fölött elrendezett (b, c) csőrendszerrel (koszorúcsövek, kigyócsövek, rozettacsövek, patkócsövek stb.) van ellátva, melyekben az (a) tartály oldalt elrendezett, esetleg szabályozható (d, e) csatornáin át alulról fölszívott levegő az égési folyamat által fölhevíttetik, majd a csőrendszereken elrendezett finom (f) nyílásokon át két egymást keresztező áramcsoportot képezve lép ki. 3. Az 1. és 2. igényben védett fűtőberendezés foganatosítási alakja, jellemezve a (b) és (c) csőrendszer és az (f) légkiáramlási nyílások oly kölcsönös elrendezése által, melynél a nyomás alatt kiáramló égési levegő fúvóhatása a lángot legyezővagy söprűalakban elosztja. 4. Az 1. igényben védett fűtőberendezés