46708. lajstromszámú szabadalom • Eljárás eltérő hő- és elektromosság- vezetőképességű és eltérő olvadási ponttal bíró fémeknek elektromos áram segélyével való egyesítésére

különböző olvadásponttal bíró fémek egyesítésére több-kevesebb módosítás után sem vált alkalmassá, minthogy ennél az egyesítendő testek egyidejűleg emeltettek az olvadási hőfokra, vagy elektromos áram közvetlen átvezetése által, mikor a kivánt meleg az összekötendő helyen föllépő ellenállás által létesül; vagy pedig az elektromos áramot, Vagy ellenállású elektródákon vezetjük keresztül és a kivánt egyesítési hely közelében az egyesítendő testekhez szorítjuk. A szóbanforgó testeknél azonban a kivánt eredmény, vagyis a két test egyenletes fölmelegedése ily módon nem volt elérhető. Időről-időre a Thomson-féle eljárást az említett csoportba tartozó testek egyesíthetése céljából módosították, de különösen sinek egyesítése képezte' a főcélt az elektromos vasútak rohamos szaporodása miatt. Megkisérlették a Thomson féle eljárásnak különböző tömegű és olvadásponttal bíró testekuél föllépő hátrányát azáltal kiküszöbölni, hogy az egyik test keresztmetszetét csökkentették, miáltal a két test hőmérséklete oly módon szabályozható, hogy egyidejűleg érik el olvadási pontjaikat. Ezen olvadás azonban az érintkezési helyekre szorítkozik úgy, hogy nem az egész kontaktusfölület olvad meg. Ezen eljárás bizonyos ebetekben előnyösen alkalmazható, de sinek összekötésére szemmelláthatólag nem használható, minthogy a sínvégek tökéletes érintkezése az áramnak egyik sínből a másikba való síkeres vezetése szempontjából lényeges követelmény. Ezen eljárással tehát jó elektromos kapcsolást nem érhetünk el, noha bizonyos esetekben a mechanikai egyesítés kielégítő. Egy másik eljárásnál ezen nehézséget a sic darab összekötési helyének függetlenül való fölmelegítésével kisérlették meg legyőzni. Noha ezen eljárás bizonyos korlátolt mértékben jó, nem teljesen kifogástalan a kétszeres munka és időveszteség miatt; azonkívül a sínkötés a magas hőmérsékletű acél nagy tömege miatt csak lassan hűl, a mi nem csupán időveszteséggel jár, hanem a kötésnek áz egyesítési helyen való rosszabbodását is maga után vonja. Egy további eljárás a sínnel hegesztés, vagy kemény forrasztás útján való egyesítése abban áll, hogy két különböző hőforrásból a fémdaraboknak az egyesítési végükkel szemben lévő végeiken meleget koncentrálunk mint a Thomson-féle eljárásnál, csakhogy az illető hőfokokat az egyesítendő fémek természetének megfelelően változtatjuk. Ezen eljárás praktikus kivitelénél fölmerülő nehézségek a hőfoknak érzékeny szabályozása következtében szembetűnőek és az előbbi eljáráshoz hasonlóan viszonylag nagy sínrésznek fölmelegítése következtében ugyanoly következményekkel jár, amit : azaz előbb említettetett. A két utóbb leírt eljárás amennyire ismeretes, gyakorlati kivitelre nem került. A találmány tárgyát képező eljárás segélyével azonban tökéletesebben lehet rézszalagot acélsínnel heggesztés vagy keményforrasztás útján egyesíteni, mint a fönt említett két eljárással, mimellett az eljárás gyorsasága szintén lényegesen nagyobb. Mellékelt rajzon az 1. ábra egy vasúti sín keresztmetszetét láttatja a szalaggal együtt az eljárás kivitelénél elfoglalandó állásában, a rézszalag tartására szolgáló szerkezet, valamint az eljárás véghezviteléhez szükséges elektromos áram által előállított meleg odavezetéséhez szükséges berendezés részbeni föltüntetésével. A 2. ábra a szalag elülnézete; melynél a forrasztó anyag az egyik szalag végén le van törve. Ezen ábrábkn az összekapcsolandó sínvégek pontozva vannak berajzolva, azon célból, hogy a sinek és szalagok viszonylagos helyzete ebből fölismerhető legyen. A 3. ábra a rézszalagra helyezett forrasztóanyagnak nézete. A 4. ábra pedig metszete. Az 5. ábrán az 1. ábrához hasonló metszet van bemutatva, melynél ózonban a szalag a sínhez szilárdan hozzá van erősítve és amelyen a szalag fejét beszorító szerkezet