46707. lajstromszámú szabadalom • Kocsikerék

Megjelent 19Q9. évi október hó 15-én. MAG"*, igl* KIR. SZABADALMI JgOT HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 46707. szám. XX/C. OSZTÁLY. Kocsikerék. DOMINIK JÓZSEF BOGNÁR JÁNOSFÖLDÖN. A bejelentés napja 1909 február hó 18-ika. A találmány tárgya kocsikerék, amelynél a kerékagy két részre van osztva és ezen részek között a sajátságosan kiképezett küllővégeket úgy helyezzük el, hogy azok egymással közvetlenül érintkeznek és együtt teljes tárcsát alkotnak, mimellett a kerékagy két része és a küllő végek a kocsitengellyel párhuzamos furatokkal vannak ellátva. Ezen furatokon csavaros csapszögek mennek keresztül, oly célból, hogy a csavarok meghúzása útján az agyrészeket és a küllőket helyzetükben rögzítsük. Az agy és a küllők ezen kiképzése folytán a kerék tartósságát lényegesen fokozzuk, mivel a küllővégek nagy mértékben erősbítve és helyzetükben teljes biztonsággal rögzítve vannak úgy, hogy azok kiesése vagy meglazulása ki van zárva. A csavaros csapszögek oldása után valamely esetleg eltörött küllő könnyen kicserélhető. A keréknek a tengelyen való biztosítása céljából a találmány értelmében az ismerett8 végtok koszorúval van ellátva, amely a kerékagy külső homlokfölületére fekszik, miáltal a végtok fölfekvési fölülete meg van nagyobbítva és ennek folytán a súrlódó részek kisebb mértékben kopnak, mint eddig, továbbá a tengely pormentes elzárását érjük el. A mellékelt rajzon a találmány egy foganatosítási alakja van föltüntetve. Az 1. ábra a kerék oldalnézete, a 2. ábra oldalnézet a mellső agyrész eltávolítása után, míg a 3. ábra az agy hosszmetszetét tünteti föl. Az agy két (1 és 2) részből áll és az (1) rész a (3) hüvellyel van ellátva, amelyre a (2) rész fölhúzható (3. ábra). Az (1) rész és a (3) hüvely ismeretes módon a (4) perselylyel van ellátva. Az (1 és 2) részekből a függélyes síkban fekvő (5 és 6) karimák nyúlnak ki, amelyeknek egymásfelé fordított oldalai akképen vannak kiképezve, hogy az (5 és 6) karimák külső pereme közötti távolság nagyobb, mint az (1 és 2) részek belső pereme közötti távolság. Ily módon az (lés 2) részek között trapezalakú keresztmetszettel biró szabad tér marad. Ezen térbe a (9) küllők alsó végét helyezzük el, amelyeknek végei tehát a kocsitengely irányában trapezalakú keresztmetszettel bírnak (3. ábra) míg a kocsi tengelyére merőleges irányban az agy furata felé ékalakban vannak kiképezve (2. ábra). A találmány szerint tehát a küllők nincsenek az agy tőbe befészkelve, hanem alsó végük úgy van alakítva, hogy azok sugár -I irányú fölületeken érintkeznek és ilyen mó-