46643. lajstromszámú szabadalom • Porlasztó fúvóka nehéz szénhydrogénekhez

Megjelent 1ÍÍOÍ) évi szeptember hó 30-án. MAGY. KIR. SZABADALMI jBS HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 46643. szám. II/c. OSZTÁLY. Porlasztó fúvóka nehéz szénhydrogénekhez. ROHRBACH ÁGOSTON FŐMÉRNÖK ERFURTBAN. A bejelentés napja 1909 február hó 20-ika A találmány tárgyát képező porlasztó | fúvóka nehéz szénhydrogének, pld. kátrány, petróleum hulladék stb. és levegő keverésére szolgál és ezt oly tökéletesen végzi, { hogy a porlasztó fúvóka szájnyílásánál a keverék tökéletes elégése mehet végbe. Ebből a célból a szóban lévő porlasztó fúvókánál a beáramló szénhydrogént először is sűrített levegővel keverjük és a szénhydrogén és levegő oly benső keverékét állítjuk elő, mely a sűrített levegőben amúgy is meglévő nedvességgel bizonyos tekintetben «emulziót» képez. Ezt az emulziót a légkamarában további sűrített levegővel keverjük és egy fúvókából vezetjük el, mely- | nek kúpos, gyűrűalakú szájnyílása van. A szájnyílás körül a szájnyílásnál keletkező lángot kívülről körülvevő sűrített levegőt vezetünk, ezenkívül a kiáramló gázáramba központosán is vezetünk be sűrített levegőt úgy, hogy a tökéletes elégés belülről kifelé iá végbe mehet. Ezenkívül az a sűrített levegő, mely az emulziókamara fölső részében gyűlik össze és sok szénhdrogéngőzt tartalmaz, a ferde bevezető nyílásokkal ellátott gyűrűn érintő irányban távozik ott, hol a láng már ég, minek következtében a lángot : erélyes forgásnak indítja, a szénhydrogén- j gőzökkel keveri és így a láng hőmérsék- r | letét lényegesen fokozza. A fúvóka berendezése olyan, hogy a nehezen illó szénhydrogének az emulziókamarába és ennek meg! felelően a fúvókába is a szénhydrogén emulzió fogyasztása mérvében egy úszóberendezés által szabályozva jut be. Ez a porlasztó fúvóka a csatolt rajz 1. ábráján hosszmetszetben, 2. ábráján az 1. ábra A—B és 3. ábráján annak C—D vonala szerint vett keresztmetszetben látható. A kúpos (1) tok alkotja a (10) emulziókamarát, a tok fölső részéhez pedig a (2) henger csatlakozik, melynek (3) oldalcső| csonkja van. Ezen csőcsonkon át jut be a sűrűn folyó szénhdyrogén, még pedig nyomás alatt, melyet vagy külön berendezés, vagy a magasabb tartályban elhelyezett szénhydrogén saját súlya létesít. A (2) hengerben az (5) tömítőszelence meneteibe fogódzó (6) csavarmenetek segélyével egy (4) cső tolható el, mely alul (7) szelepkúpot alkot és a (2) henger fenekén kiképezett (8) szelepüléssel működik együtt. Ez a szelepülés alsó végén az emulziókamarában fekvő, megfelelően kiképezett (9) úszóval van fölszerelve. (4) cső sűrített levegőt vezet az | emulziókamarába, ebből a célból a (4) cső r fölső végén egy sűrített levegő vezetékkel