46631. lajstromszámú szabadalom • Elgázosító kanóc nélkül bunzenlángos fűtőlángzókhoz

MegjeJent 1909. évi szeptember hó 3()-án. MAG"Y. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMILEIRAS 46681. szám. ll/b. OSZTÁLY. Elgázosító kanóc nélkül Bunsen-lángos fűtőlángzókhoz. FELDMEYER JÓZSEF FESTŐMŰVÉSZ MÜNCHENBEN. A bejelentés napja 1909 február hó 22-ike. Folyékony tüzelőanyaggal táplált lángzókkal fűtött oly berendezéseknél, pl. borszeszvasalóknál, gyorsfőzőknél stb., melyeknek egyenletes és erélyes bunsenlángot kell létesíteniük, kanóc vagy más lágy tömítés közbeiktatásával kívánták a folyadéknak az elgázosítóba való beáramlását lassítani és a szeszgőzöknek a szesztartályba való fölemelkedését megakadályozni. Eme kanócoknak azonban, sokféle, hosszabbrövidebb idő multával föllépő hátrányuk volt, a berendezés működését gyakran igen hátrányosan befolyásolták, miért is azokat teljesen elkerülni kísérelték meg. Eme kísérleteknek azonban néhány berendezéstől eltekintve, eddig kielégítő eredményük nem volt. Különösen vasalóknál volt rendkívül nehéz kanócnélküli elgázosítókkal, melyek az eigázosítást egyenletesen végezték, annak meggátlása, hogy ne váltakozzanak kis, gyönge lángok hirtelen kiterjedő, heves Ián-, gokkal, tehát lökés nélkül égő, nagy lángok létesítése, mert a vasaló ide-oda mozgása és a szeisztartályban lévő szesz hullámzása a föntebb jelzett tünemények fölléptét elősegítették. A következőkben ismertetett és a csatolt rajz 1. ábráján egy foganatosítási alakjában metszetben ábrázolt berendezés számos gyakorlati kísérlet szerint oly bunseniángzót létesít, mely annak dacára, hogy kanóca nincs, még vasalónál is teljesen egyenletesen, nyugodtan égő, erős és élénk lángot létesít, mit eddig főleg vasalóknál elérni nem sikerült. Az 1. ábrán ez a lángzó, illetve elgázoiSÍtó, vasalónál alkalmazva, hosszmetszetben, a 2. ábrán Hr vasai óból kiszerelve hosszmetszetben, 3. ábrán fölülnézetben és a 4. ábrán az A—B vonal szerint vett keresztmetszetben látható. Ez a berendezés abban áll, hogy a szeszt magasabban fekvő tartályból alulról vezetjük az elgázosító kamarába, mely összesodrott, drótszitaszerű anyaggal, vagy finom fémdrótokkal stb. van kitöltve, hogy így egyrészt a folyadéknyomás a gáznyomásnál nagyobbá váljék, másrészt pedig a töltelék nagy fölületén a folyadéktömeget számos igen kis részecskére osszuk, tehát gyorsan, de mégis nyugodtan és egyenletesen gázosítsuk el. Az elgázosítónál magasabban fekvő tartályból a folyadék a tetszőleges alakú (a) táplálócsövön alulról jut a (b) elgázosító kamarába, még pedig a cső, alsó oldalán