46625. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tiszta nitrogén előállítására égési gázokból
MegjeJent 1909. évi szeptember hó 3()-án. MAGY. ^g?* KIR. SZABADALMI jgn HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 46625. szám. IV/fc/1. OSZTÁLY. Eljárás tiszta nitrogén előállítására égési gázokból. DR FRANK ADOLPH TANÁR CHARLOTTENBÜRGBAN ÉS DR CARO NIKODEM VEGYÉSZ BERLINBEN. A bejelentés napja 1908 augusztus hó 21-ike. Elsőbbsége 1907 május hó 21-ike. Az eljárás célja tiszta nitrogén előállítása i levegőből oly módon, hogy a levegő oxigén- j jét elégetés útján szénsavvá alakítjuk át és a képződött szénsavat abszorbeáljuk. Az eljárás jellegzetes részé abban van, hogy a levegő összes oxigénjét tökéletesen szénsavvá alakítjuk át úgy, hogy az égési gázok sem szénoxidot sem fölös oxigént nem tartalmaznak, továbbá, hogy eközben az összes, az égéshez használt széneny is teljesen szénsavvá alakul át úgy, hogy az égési gázok szénhidrogéneket és másefféle vegyületeket sem tartalmaznak. Ha a szenet levegővel elégetjük mindig olyan gázokat kapunk, amelyekben egyrészt a szénnek szénenytartalma nincs teljesen szénsavvá alakítva úgy, hogy az égési gázok szénsav mellett még szénoxidot, szénhidrogéneket stb. tartalmaznak ; másrészt az elégetéshez használt levegő oxigénje sincs teljesen szénsavvá átalakítva és részben szénoxid, részben pedig szabad állapotban van jelen az égési gázokban. Ha az elégetést a lehető legondosabban vezetjük is olyan égési gázokat kapunk, amelyek nagyobb vagy kisebb mennyiségű szénoxidot, szénhidrogéneket stb. tartalmaznak. Ha ilyen égési gázokat abszorbeáló szerekkel kezelünk, amelyek csak a szénsavat kötik le, mint pl. víz, mész, szénsavas vagy fix alkáliák, stb., olyan végterméket kapunk, amely nitrogén mellett még nagyobb vagy kisebb mennyiségű más anyagokat tartalmaz. Ha azonban az ilyen égési gázokat, olyan anyag fölé vezetjük, mely oxidáló és redukáló anyagokból áll, vagyis olyan anyagból, melyet az oxigén oxidál, de oxidját a szénoxid, a szénhidrogének vagy máseffélék ismét redukálják, mint pl. réznek és rézoxidnek vagy más hasonló hatású fémeknek és fémoxidoknak keverékei, úgy az égési gázokban tartalmazott fölös oxigén visszatartatik, míg a szénoxid a szénhidrogének stb. szénsavvá égnek el. Ilyen módon olyan égési gázokat kapunk, melyek kizárólag nitrogénből és szénsavból állanak. Ha ilyen gázokat szénsavat abszorbeáló szereken vezetünk keresztül, úgy az abszorbeálás után egyrészt egészen tiszta nitrogént kapunk, másrészt az elégetéshez használt összes széneny szénsav alakjában abszorbeálta tik. Az eljárást célszerűen úgy foganatosítjuk, hogy a közönséges szerkezetű generátorban előállított gázokat szekundér levegővel elégetjük. Az égési gázokat, amelyek nitrogé-
