46617. lajstromszámú szabadalom • Hűtőberendezés

Megjelent lí><)9. évi szeptember hó 29-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 46617. szám. XVilI/c. OSZTÁLY. Hűtőberendezés. GILETTA CHARLES MÉRNÖK PÁRISBAN. A bejelentés napja 1909 január hó 13 ika A vasúti kocsik hússzekrények és efféle hűtőkamráihoz szükséges hideget eddig úgy állították elő, hogy az illető kamrákban vagy rekeszekbe egyszerűen jégtömböket raktak. A hidegnek ily módon való előállításatermészetesen nagyon kezdetleges, sőt a rothadásra hajlandó anyagoknál veszélyes is, mivel ez a magában véve igen egyszerű rendszer BZZSíí Hi lényeges hátránnyal bír, hogy csak rendkívül magas hygrometrikus fokú nedves hideg előállítását teszi lehetővé. Azonban az élelmi szerek csak akkor maradnak sokáig frissek, ha a levegő hygrometrikus foka legföljebb 70 és 80°/o között ingadozik (a nedvességgel telített levegő hygrometrikus fokát 100%-nak véve föl). A jelenlegi hűtőkészülékek legtöbbjén ben azonban a levegő nedvtartalma 98— 99%-ra emelkedik, tehát a telítettségnek megfelelő 100%-ot majdnem eléri. Jelen találmány tárgya oly hűtőberendezés, mely a lehető legtökéletesebb konzerváláshoz szükséges légkör, vagyis száraz és antiszeptikus hideg előállítását teszi lehetővé, mely az élelmiszerek eltarthatóságán nak idejét lényegesen meghosszabbítja. A találmány tárgyát képező berendezés a mellékelt rajzon egy hűtőszekrénnyel kapcsolatban vázlatos hosszmetszetben van föltüntetve. A négyszögletes (1) kamra a jég fölvételére szolgáló és ezen célból alkalmas helyen egy nyílással van ellátva. Az (1) kamrán egy hullámos bádogból készült (2) cső van zeg-zugos irányban átvezetve, mely cső igen nagy hűtőfölülettel bír. A (2) cső alsó vége egy (3) ventilátort tartalmazó üregbe torkol, melybe a (4) csövön keresztül a (6) hűtőszekrény fölső részében lévő melegebb levegő szívatik be. Ezen levegőt a (3) ventilátor a (2) csőbe hajtja, hol a levegő hőmérséke a cső hullámos falaival való érintkezés következtében 2—10%-kal csökken. Az (5) hűtőszekrény természetesen minden oldalról zárt. A több-kevesebb nedvességet tartalmazó levegő a (2) csőből a (6) szárítókamrába jut, melynek két egymás fölött fekvő (7)rostélyán klórkálciumdarabok nyugosznak. A levegő, midőn a rostélyokon fekvő klórkálciumrétegeken áthatol, nedvességét elveszíti és így száraz állapotban jut a (9) csövön keresztül az (5) hűtőszekrénybe. A klórkálcium nemcsak a levegőben hólyagoeskák alakjában jelen lévő vizet nyeli el mohón, hanem azonkívül a rothadási esi-