46595. lajstromszámú szabadalom • Sík tömör födém

Megjelent 1909. évi szeptember lió 27-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 46595. szám. vill/a. OSZTÁLY. Sík tömör-födém. FUCHS OTTÓ GÉPKÖSZÖRÜLÓ BRAUNSCHWEIGBAN. A bejelentés napja 1908 december hó 21-ike. Ennek a találmánynak tárgya egy saját­szerű sík tömör-födém, melyet a mellékelt rajznak 1. ábrája keresztmetszetben, tün­tet föl. A födémnek két (a) és (b) ferde­falú gyámköve van, mint a boltozatos fö­démnek. Ezen végkövek között azután (c) és (cl) ékalakú kövek úgy vannak elren­dezve, hogy a (c) kövek keskeny oldalai (élei) lefelé, az ezek között nyugvó (cl) köveké pedig fölfelé néznek. A köveket a (d) habarcscsapok kötik egymással össze, miket célszerűen a (c) és (cl) kövek ol­dalfölületén kiképezett (e) és (el) hornyok (lásd a 2. ábrát) segélyével a hézagoknak habarccsal való kiöntésekor állítunk elő. A födém annyiban sajátszerű, hogy egé­szében a (c) és (cl) kövek összeségét te­kintve, mintkét (a) és (b) gyámkő közé feszített vízszintes boltozat jelenik meg és ennyiben a boltozatok sztatika! törvényei alá esik. Ennyiben tehát az (a) és (b) gyám­kövekre oldalnyomást gyakorol, melynek visszahatása a kősor ösiszeszorítását és a habarcscsapok tehermentesítését idézi elő. A (c) és (cl)1 kövek által képezett testen belül természetesen nem érvényesek a bol­tozatok törvényei és a keskeny oldalukkal (élükkel) fölfelé néző (cl) köveket a ha­barcscsapok tartják. Ez azonban lényegte­len körülmény, mert hiszen a kövek nem egyenkint terheltetnek meg, hanem a fö­dém teljes egészében viseli a terhet, ek­kor azonban megint a boltozat hatása jut érvényre. Jelen födém kielégítő biztonsággal köny­nyen előállítható, minthogy a gyámköveken kívül mindössze egy egyetlen kőmintát igé­nyel. A 2. ábrán axonometrikus képben be­mutatott egyes kőre vonatkozólag a kö­vetkezőket kell megjegyeznem: több ki­sebb (e) horony helyett (mint amely az 1. ábrán látható kivitelnél végig alkalmazást talál és) mely a 2. ábrán a baloldalon van föltüntetve, ellátható a kő egy egyetlen széles (el) horonnyal is, sőt ez a kiképzés előnyösebb is, mert egy egységes nagyobb habarcscsap jobb, mint a több gyöngébb csap és mivel a horonyöbölnek habarccsal való tökéletlen kitöltéséből eredő hibák a csap alakja és teherbíró képessége tekin­tetében az egységes csapnál kevésbbé bír­nak jelentőséggel, mert e hibák csak egy­szer lépnek föl és nem összegeződhetnek. A kőnek fölső és alsó oldalába metszett (f) hornyok a vakolat tartására, vagy szö­gezhető masszának fölvételére, habarcscsa­pok befogadására stb-re szolgálnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom