46555. lajstromszámú szabadalom • Osztott dugattyús szárny forgódugattyús gépekhez

Megjelent 19Q9. évi szeptember hó 25 -én. MAGY. g|| KIR. SZABADALMI jBra HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 46555. szám. v/d/l. OSZTÁLY. Osztott dugattyúszárny forgó dugattyús gépekhez. NÜSSE KARL KERESKEDŐ EINBECKBEN. Pótszabadalom a 43618. sz. szabadalomhoz. A bejelentés napja 1907 november hó 4-ike. A találmány tárgya a 43618. számú sza­badalomban védett, forgó dugattyús gépek­nél használt, osztott dugattyúszárnynak to­vábbi kiképzése. Ezen szabadalom szerint a dugattyúszárny olyan két kissé meghúzott ékből áll, melyek érintkező fölülete a ten­gellyel párhuzamos síkban fekszik. Míg a 46535. számú pótszabadalomban a szárnyat alkotó és több részből álló ékek úgy vannak egymással összekötve, hogy az ékek viszonylagos elmozdulása a szétválasztó hézag mentén, amit «magassági kiterjedés­nek» kívánunk nevezni, az ékeket alkotó egyes részek oldalsó szétfeszítését idézi elő, amit «szélességi kiterjedésnek)) nevezünk: addig a találmány szerint olyan összekötte­tést alkalmazunk az ékek között, hogy a dugattyúszárnyak az ékek haránthézagai­ban uralkodó folyadék- vagy gáznyomás okozta szélességi kiterjedése a dugattyú­szárnynak a hengerfödelekkel szemben való tömítése céljából egyidejűleg a hajtóközeg hátsó nyomásával a dugattyúszárny magas­sági kiterjedését idézi elő a dugattyúszárny­nak a dugattyúdob vezető hasítékában való tömítése céljából. A találmány tárgyának egy foganatosí­tási alakja, az 1. ábrában oldalnézetben, a | 2. ábrában fölülnézetben van föltüntetve. Eltekintve a dugattyúszárnyat alkotó ékek­nek egymással való összeköttetésétől, amely a találmány tárgyát képezi, a dugattyúszárny szerkezete azonos a 46535. számú pótsza­badalomban ismertetett dugattyúszárnnyal és így főrészben azonos a 43618. számú szabadalom tárgyával. Mindenik ék ismét két (a) és (c), illetve (b) és (d) részből áll, mimellett az (a) és (c) részek között az (i) haránthézag és a (b) és (d) részek között (o) haránthézag van. Az (a) és (c) részekből álló ék a henger belső falához tömören illeszkedő (q) sará­hoz támaszkodik. Az (i) haránthézagot a (p) és az (m) betét, az (o) haránthézagot az (n) betét zárja el. Áz alsó ék (b) és (d) részei az (u) és (r) peckekkel a fölső éket alkotó (a) és (c) részek (v) és (s) hornyaiba kapasz­kodnak. Az alsó éket alkotó (b) és (d) részek ken­gyeleiben két ferde fölülettel ellátott (1) rúd nyugszik, amelynek ferde fölületeire a fölső éket alkotó (a) és (c) rész (g) és (h) orra fekszik. Az (a) és (b) részeknek, illetve a (c) és (d) részeknek az (u, v) és (r, s) kap­csolások révén egymással való összekötte­tése folytán az (i) és (o) hézagokban urál­kodó folyadék- vagy gáznyomás hatása

Next

/
Oldalképek
Tartalom