46555. lajstromszámú szabadalom • Osztott dugattyús szárny forgódugattyús gépekhez

Megjelent 19Q9. évi szeptember hó 25 -én. MAGY. g|| KIR. SZABADALMI jBra HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 46555. szám. v/d/l. OSZTÁLY. Osztott dugattyúszárny forgó dugattyús gépekhez. NÜSSE KARL KERESKEDŐ EINBECKBEN. Pótszabadalom a 43618. sz. szabadalomhoz. A bejelentés napja 1907 november hó 4-ike. A találmány tárgya a 43618. számú szabadalomban védett, forgó dugattyús gépeknél használt, osztott dugattyúszárnynak további kiképzése. Ezen szabadalom szerint a dugattyúszárny olyan két kissé meghúzott ékből áll, melyek érintkező fölülete a tengellyel párhuzamos síkban fekszik. Míg a 46535. számú pótszabadalomban a szárnyat alkotó és több részből álló ékek úgy vannak egymással összekötve, hogy az ékek viszonylagos elmozdulása a szétválasztó hézag mentén, amit «magassági kiterjedésnek» kívánunk nevezni, az ékeket alkotó egyes részek oldalsó szétfeszítését idézi elő, amit «szélességi kiterjedésnek)) nevezünk: addig a találmány szerint olyan összeköttetést alkalmazunk az ékek között, hogy a dugattyúszárnyak az ékek haránthézagaiban uralkodó folyadék- vagy gáznyomás okozta szélességi kiterjedése a dugattyúszárnynak a hengerfödelekkel szemben való tömítése céljából egyidejűleg a hajtóközeg hátsó nyomásával a dugattyúszárny magassági kiterjedését idézi elő a dugattyúszárnynak a dugattyúdob vezető hasítékában való tömítése céljából. A találmány tárgyának egy foganatosítási alakja, az 1. ábrában oldalnézetben, a | 2. ábrában fölülnézetben van föltüntetve. Eltekintve a dugattyúszárnyat alkotó ékeknek egymással való összeköttetésétől, amely a találmány tárgyát képezi, a dugattyúszárny szerkezete azonos a 46535. számú pótszabadalomban ismertetett dugattyúszárnnyal és így főrészben azonos a 43618. számú szabadalom tárgyával. Mindenik ék ismét két (a) és (c), illetve (b) és (d) részből áll, mimellett az (a) és (c) részek között az (i) haránthézag és a (b) és (d) részek között (o) haránthézag van. Az (a) és (c) részekből álló ék a henger belső falához tömören illeszkedő (q) sarához támaszkodik. Az (i) haránthézagot a (p) és az (m) betét, az (o) haránthézagot az (n) betét zárja el. Áz alsó ék (b) és (d) részei az (u) és (r) peckekkel a fölső éket alkotó (a) és (c) részek (v) és (s) hornyaiba kapaszkodnak. Az alsó éket alkotó (b) és (d) részek kengyeleiben két ferde fölülettel ellátott (1) rúd nyugszik, amelynek ferde fölületeire a fölső éket alkotó (a) és (c) rész (g) és (h) orra fekszik. Az (a) és (b) részeknek, illetve a (c) és (d) részeknek az (u, v) és (r, s) kapcsolások révén egymással való összeköttetése folytán az (i) és (o) hézagokban urálkodó folyadék- vagy gáznyomás hatása