46546. lajstromszámú szabadalom • Önműködő csavarvágógép

Jelen találmány tárgya az említett gépeknek most leírt, valamint más hátrányait is kiküszöböli, miáltal a gépek nagyobb teljesítőképességét kapjuk. A mellékelt rajzon a találmány tárgyának példaképeni kiviteli alakja gyanánt oly gép van föltüntetve, mely facsavarok vágására szolgál; és pedig az 1. ábra a gép elölnézete, részben met szete; a 2. ábra az 1. ábra A—A vonala szerinti metszete; a 3. ábra az 1. ábra B—B vonala szerinti metszete; a 4. ábra az 1. ábra alaprajza; az 5. ábra a gép egy részét nagyobb léptékben rajzolva mutatja, míg a 6—10. ábrák a táplálóberendezés egyes részeit különböző helyzetekben szintén nagyobb léptékben rajzolva ábrázolják. A föltüntetett gép lényegében a táplálóberendezésből, a munkadarab hegyének esztergályozására szolgáló berendezésből, a csavarmenetvágó berendezésből és a kész csavarok összegyűjtésére szolgáló berendezésekből áll, mimellett az összes berendezések az (1) gépállványzatban vízszintesen ágyazott (2) hajtótengelyről kapják hajtásukat, mely (2) tengely a rajzon föl nem tüntetett kerekek által, a szintén az (1) állványzatban a (2) tengellyel párhuzamosan ágyazott, (3 és 4) tengelyekkel van összekötve. A (2) tengelyen az (5) szíjtárcsa, valamint az eltolható, a (2) tengellyel forgatható (6) rész van ágyazva, mely utóbbi ide- és oda mozgása alkalmával ismert módon a (7) befogófejet nyitja és zárja; a befogófej a csavarmenettel ellátandó, kúpos szárú (x) munkadarab (9. ábra) fogvatartására szolgál. Az alábbiakban a föntemlített sorrendben az egyes berendezések vannak egymásután leírva. 1, A táplálóberendezés (1., 2., 4—10. ábrák). Ez a berendezés lényegében a föl- és lefelé lengő (8) vezetőkarból (táplálóelemből), a (9) vezetőcsatornából és a (10) adogatóból áll. A (8) vezetőkar alsó vége két (11 és 12) fogóval van ellátva és a vezetőkar a (13) karon forgathatóan van ágyazva azonban a (14) rúgó a vezetőkart a (13) karhoz képest meghatározott helyzetben tartja (2. ábra). A (13) kar a (2) tengelyhez párhuzamosan ágyazott, a gépállványzatban tengelyirányban eltolható (15) tengelyre (4. és 5. ábra) van erősítve, mely tengely az egyik végébe kapaszkodó (16) húzórúgó hatása alatt áll. A (15) tengelyre fölékelt (17) karral a (18) rúgó van összekötve, mely a (17) kart a (4) tengelyen ülő (19) lökettárcsa kerületéhez nyomja. A (19) lökettárcsa kerülete két egymásmögött fekvő (20) és (21) bütyökkel, valamint két egymásmögött alkalmazott (22 és 23) kivágással van ellátva. A bütykök egyenlő sugarúak, azonban a kerület irányában a (21) bütyök hosszabb a (20) bütyöknél; a (23) kivágás nagyobb sugárirányú mélységgel bír, mint a (22) kivágás. A (15) tengelyen a (24) görgő van megerősítve, mely a (16) rúgó hatása a'att a (4) tengelyen ülő (25) tárcsának egyetlen (25') kivágással ellátott oldalszéléhez fekszik. A (8) kar a (19) tárcsáról a (17) kar által lengő mozgást kap, míg a (25) tárcsa a (15) tengelynek tengelyirányú, ill. a (8) karnak oldalirányú eltolást ad. A gépállványzaton helytállóan ágyazott ívalakú (9) vezetőcsatorna arra szolgál, hogy a hasított fejjel és kúpos szárral ellátott (x) munkadarabokat az adogatóra vezesse. Az adogatót egy meghajlított, a (9) csatornán forgathatóan ágyazott (10) kar képezi. Az adogatónak a csatornanyílás alatt fekvő villaalakú vége a fölső oldalon (26) ágyazásokkal van ellátva, melyek az (x) munkadarabok fölvételére szolgálnak, míg ugyanezen karvég alsó oldalán a (27) letolóvilla van megerősítve, melynek villaágai a (10) kar villaágain túlnyúlnak (6—8. ábrák). A (10) adogató, a (28) rúd által a (20, 30) emeltyűvel van összekötve, mely a (15') hüvelyre van fölékelve; az utóbbi lazán ül a (15) tengelyen és tengelyirányú eltolás ellen az (1) állványzaton van tartva. A (28) rúd szabad villás végével a (29) emeltyűkaron beállítható (29') csapba kapaszkodik és az utóbbival a (28') rúgó által tartatik kapcsolatban, ,melynek egyik vége a (29') csappal és má-