46535. lajstromszámú szabadalom • Osztott dugattyúszárny forgó dugattyús gépekhez

folyadékok feszültségétől és az ezeknek ott alávetett fölületek nagyságától függ. Ezen nyomás, mely az oldalkiterjedést előidézi, a hézag kis fölületei miatt igen csekély és ennélfogva elégtelen. Emiatt olyan elrendezést alkalmazunk, melynek folytán a magassági kiterjedéshez szükséges erők a szélesség irányában való kiterjedést is előidézik. A (b, d) ékrészekre sugárirányban kifelé ható nyomást a (b, d) részek által hordott (1) ék részben az (a, c) ékrészekre viszi át, minthogy az (1) ék az (ij hézagba nyúlik úgy, hogy a sugárirányú nyomás hatása alatt az (a, c) ékrészeket szétfeszíti. Ezen szétfeszítés azután a (b, d) ékrészekre is átvitetik, minthogy az (a, e) ékrészek a (v, u) és (s, r) kapcsolások révén a (b, d) részekkel összeköttetésben állanak. Az egész dugattyúszárny tehát ugyanazon nyomás alatt, mely azt a magasság irányában szétfeszíti, oldal irányban is kiterjed. Hogy az (1) ék ekkor az öt hordó (b, d) ékrészek oldalsó elmozgását ne akadályozza úgy van ágyazva, hogy tengely irányban elcsúszhatik. A dugattyúszárnyra sugárirányban kifelé ható nyomás folytán a dugattyúban következő mozgások mennek végbe. A (b, d) ékrészekre ható nyomás a dugattyúdob vezetőhornyában való kopásnál először az (a, c) ékrészekre vitetik át, minthogy a (b, d) ékrészek viszonylagos eltolását ott az (1) ék eleinte megakadályozza. A dugattyúszárny ennek folytán szélesség irányában kiterjed, ami a dugattyúszárny oldalsó csúszófölületeinek gyorsabb kopását okozza. Az (i) hézag azonban ennek folytán nagyobbodik és ezáltal az (1) ék és ezzel együtt a (b, d) részek is mindinkább szabadok lesznek és a vezetékben mindaddig utánszoríttatnak, a míg ismét az (a, c) részekre nem fekszenek. Ezután az oldalsó kiterjedés ismét megkezdődik, mihelyt a dob vezetőhasítékában való kopás folytán az (a, c) ékrészek ujabb terhelése következik be. Az ismertetett berendezés folytán az utántolás a vezetékben a dugattyúszárnyoldalsó kopásaitól és viszont az oldalsó kiterjedés a vezetékben föllépő kopástól függ. A valóságban már most az ismertetett folyamat automatikusan illetőleg gyakorlatilag mérhetetlen időszakokban megy végbe, minthogy a legkisebb túlterhelést a vezetékben való kopásnál azonnal a tetemesebb oldalkopás követi és viszont csökkenő oldalnyoraásnál a vezeték erősebb terhelése és kopása következik. Az (a, c) ékrészek tehát a (b, d) részekre sugárirányban ható nyomás egyrésze által mindig oldalsó terhelés alatt állanak úgy, hogy tehát a dugattyúszárny oldalsó kiterjedését a magasság irányában kiterjesztőleg ható erők idézik elő. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. A 43618. számú szabadalomban védett, forgódugattyús gépeknél használt, osztott dugattyúszárny foganatosítási alakja,, jellemezve azáltal, hogy a haránt hézagok által (a, c), illetve (b, d) részekre osztott két ék úgy van egymással összekötve, hogy a két éknek folyadék- vagy gáznyomás okozta eltolódása a szétválasztó hézag mentén az ékek haránt hézagaiban uralkodó folyadék- vagy gáznyomással együtt az ékeket alkotó egyes részek szétfeszítését idézi elő a hengerfödelekkel szemben való tömítés céljából. 2. Az 1. igényben védett osztott dugattyúszárny foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy az (a, c) ékrészekkel szemben viszonylag elmozduló (b, d) ékrészek tengelyirányban eltolható (1) éket hordanak, mely a (b, d) ékrészek viszonylagos elmozdulásában részt vesz és eközben ékhatás folytán úgy hat az összes ékrészekre, hogy a dugattyúszárnyat szélességirányban szétfeszíti. (1 rajzlap melléklettel.' Pallas részvénytársaság nyomdája Budapesten.