46454. lajstromszámú szabadalom • Kettős gázizzótest, valamint eljárás és készülék annak előállítására

"'míjeient 11Í09. evl szeptember lió 11-én. MAGY. KIR. szabadalmi wbs hivatal SZABADALMI LEIRAS 46454 szám. II/d. OSZTÁLY Kettős gázizzótest, valamint eljárás és készülék annak előállítására. a ktien g ese l lsch a ft für selas-beleuchtung cég berlinben. \ bejelentés napja 1908 ja..uár hó 29-ike Elsőbbsége 1907 július hó 27-ike. Az eddig használatos kettős izzótestek rendszerint két külön, szövetükben össze nem függő harisnyából állnak, melyek egy­más fölé húzva, egyik végükön egymással összevarrattak. Az álló iángzókra szánt ily kettős izzótesteknél a jkét egymásba tolt szövettömlő egyik vége egyszer vagy többször vissza van tűrve, egy fonállal át­varrva és összehúzva. A visszatüremlés, összehúzás és többszörös elvarrás a láng­csúcsnak megfelelő helyen oly tetemes szö­vethalmozódást okoz, mely az izaótest tar­tósságát lés lökés elleni ellenállióképessé­gét lényegesen csökkenti. Invertégők szá­mára a két test egy-egy végének szemei egy-egy fonálra szedetnek föl, azután össze­húzatnak és a két test egymásbatolása után e helyen összevarratnak. A ráncok egyen­letes elosztását, valamint az izzótestcsúcs nyílásának tetszés szerinti méretmegsza­bását ily módon igen nehéz elérni. Megkisérelték már a kettős izzótestek két köpenyét egy már eredetileg is össze­függő darabból képezni. így pl. próbáltak már kettős izzótesteket invertégőík szá­mára oly módon készíteni, hogy azok egy két végén összekötött tömlőből állottak, melynek egyik felét a másikba betürték. i Ilyen egy darabból álló kettős izzótesteknél j is egymás mellett fekszik mind a két ösz­! szekötötb és ezáltal szövetében megvastar­gított tömlővég. Ezzel ellentétben ;a jelen | találmány szerint a kettős izzótest két kö­penye a lángcsúcsnak kitett helyen ÖSSZŐ­I függő és folytonos hurokszövetet képez, • vagyis a külső köpeny az izzótestnek a ! lángcsúcs hatása alatt álló végén simán j megy át a belső köpenybe. Ezáltal egy­| részt elkerüljüjk a lényegesebb szövettor­j lódást, másrészt elérjük azt, hogy mindkét | köpeny mindenütt egyenletes sűrűséggel j fekszik egymáson. ! A találmány által a kelttős izzótestek | előállítása is lényegesen egyszerűsíttetik. : Míg a két darabból készített, álló égőkre | szánt kettős izzótesteknél a két köpenyt ! viasza kellett tűrni és összevarrni, az in-i vertégőkre szánt izzótesteknél pedig aszö­; vetszemeket kellett fölfűzni és összehúzni, addig a jelen ;találmány szerinti kettős j izzótest egyszerűen azáltal állíttatik elő, i hogy egy szövettömlőt átkötés által két ; egyenlő részre osztunk, melyek egymásra ! húzva képezik a kettős izizótestet. A két i végén összekötött tömlőből képezett izzó­! testtel szemben a találmány szerinti izzó-

Next

/
Oldalképek
Tartalom