46405. lajstromszámú szabadalom • Vasbeton rácsos tartó födémekhez és hasonlókhoz

legyen, ahol a maximális nyomaték kelet­kezik. Fontos, hogy a két nyomott rúd gör­bülete sem azonos, hanem ez utóbbiak kö­zös pontból kiindulva a nyomaték növeke­désének megfelelően a közép felé mindjob­ban távolodnak egymástól. Ezen elrende­zésnek az az előnye, az egy rúdból álló nyomott övvel szemben, hogy a helyi be­hajlásoknak, melyek valamely a (c) üre­gek fölötti övszakaszban rázkódások vagy helyi megterhelések következtében beállaná­nak, jól ellentáll. A két (g, g') betét vagy több ily betét esetén azok legszélsőbbjei oly távolságra kell hogy legyenek egymástól, hogy a szál­lítás vagy szerelés közben bekövetkezhető deformációknak a tartó ellentálljon. Egy-egy tartó (g, g', h) rúdjai egymás között a (k) fegyverzetekkel vannak össze­kötve. A tartónak mindkét végén egy-egy (1) kiugrás vagy csap van kiképezve, melyet a falazatba fektetünk és mely azt a tartóval megbízhatóan összeköti. Ezen tartókat az építkezés haladása sze­rint vagy közvetlenül egymás mellé helyez­zük úgy, hogy a (c) üregek egymással összeköttetésben vannak (3. ábra) vagy pe­dig az egyes tartók között az (m) inter­vallumokat létesítjük (2. ábra). Az első esetben a tartók között keletkező részeket cement habarccsal, míg az utób­biak és a padozat között keletkező (n) űrt soványabb betonnal, téglatörmelékkel, ho­mokkal vagy más e célra alkalmas anyag­gal töltjük ki, melyre az (o) padlót fektet­jük (1. ábra). Ha a tartókat a(b) vasbeton­gerendákra fektetjük (1. ábra) úgy az (n) iirfc ezen gerendák elkészítésével egyidejű­leg a (p) összekötő rudakat és az (r) teher­elosztó rudakat is beágyazzuk. • A (c) üregek együtt a födém egész hosz­szában végighaladó csatornákat képeznek, melyeknek az eddigi keresztirányban ha­ladó csatornákkal szemben az az előnye van, hegy azokban nagyon könnyen lefektethet­jük az épület berendezéséhez tartozó cső, kábel és hasonló vezetékeket. Jelen vasbetontartók külön-külön a kö­vetkező előnyökkel bírnak. Ellenálló képességük lényegesen nagyobb, mint az eddigi födémeké, mert az össze­nyomást a nyomásirányra merőleges réte­gek veszik föl. Az anyagnak a theorla szerinti alkalmazása lehetővé teszi, hogy a legnagyobb hordnyomatékot minimális anyaggal elérhetjük. A tartók elkészítésé­nél a vas fegyverzetet a kívánt helyes mó­don helyezhetjük a betontömegbe, ami hosszcsatornákkal biró tartóknál csak nagy nehézséggel vihető keresztül. A második esetben, midőn födémtartók nincsenek túlságos terhelésnek alávetve, azok között a szabad (m) tereket létesítjük (2. ábra). Ezen tartókat az építkezés haladá­sának megfelelően egymásután helyezzük el, aminek az az előnye, hogy a lefektetett tartók között az állványokat is fokozatosan •építhetjük meg és a födémet csak akkor fejezzük be, midőn már az épület tető alá került és az állványokat már eltávolítottuk. A födém végleges elkészítésénél a tartók közé a gyorsan megkeményedő (s) tűzálló masszát öntjük be (2. ábra), melynek alsó fölülete a tartók alsó (e) övezetével egy főiületet képez és azt fönt teljesen átfogja. Az (s) tömegbe még (t és v) vasrudakat is ágyazunk. Az így elkészített fölületre he­lyezhetjük a gáz, fűtési, kábel és hasonló vezetékeket. A tartók fölső övezetében kiképezett (w) rovátokba az égetett (x) lemezeket helyez­zük, melyek így az (m) közöket lefödik, mire a tartók és a padozat közötti teret a föntebb leirt módon kitöltjük és a padozatot lerakjuk. A vakolat elkészítésével a födém teljesen készen áll. Ily módlön szilárd, könnyű, tűzbiztos és olcsó szerkezetű födémet nyerünk, mely a "benne lévő nagy légüregek következtében teljesen hangmentesés a meleg átszármaz­tatásának, valamint a kihűlésnek, is jól ellent­áll. A födém belsejében elhelyezett vezetékek könnyen hozzáférhetők. A 4. ábrán föltüntetett födémszerkezet­nél a húzott és nyomott (z, z') övrudak szintén a legnagyobb nyomatéknak meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom