46400. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék főzésre és más célokra szolgáló víz tisztítására és derítésére

csávái fölfelé van elhelyezve. A (10) cső célszerűen egészen a paraboloid csúcs- | pontjáig terjed. A hatást még azáltal nö- | véljük, hogy a cső kifolyatónyílásával szem­ben egy (13) gátat, célszerűen egy szimme­trikus edényt vagy hasonlót rendezünk el, melyen a sugár megtörik és a harangfalak felé tereltetik. Ily módon a paraboloid tulajdonságai folytán, dacára a sugár nagymértékű ke­resztmetszetnövelésnek, egy pontosan hen­geres sugarat kapunk és egyidejűleg a víz keverését is elősegítjük. A víznél nagyobb fajsúlyú víz és csapa­dékkeverék a (12) harangból kilépve, — amidőn a folyadék keresztmetszete már je­lentékenyen növeltetett és sebessége a ke­resztmetszetnagyobbodásnak megfelelően csökkent — a (14) kúpba ütközik, mely célszerűen a paraboloiddal ugyanazon füg­gélyes tengelyben van elhelyezve. E kúpfö­lület a folyadékot a tartányfalakhoz pár­huzamosan eltereli és a folyadék az em­lített irányban fölemelkedik. Egyidejűleg a kitérjeszkedés szabályosan és lökésmente­sen történik, úgy, hogy minden örvénylést elkerülünk. A csapadék a (14) kúpon lecsúszik és a mélyebben fekvő, nyugodtabb (15) zóná­ban leüllepedik és pedig abban a mérték­ben, mint amelyben a folyadék irányátvál­toztatja és fölemelkedik. A víz már meg­szabadult azon anyagok nagy részétől, me­lyek tisztátlanná tették. A víz a fölemel­kedésnél tökéletesen megtisztul, míg a víz­ből még kiváló csapadék a tartány fene­kére esik. A (14) kúp általában tetszés szerinti alapfölülettel és alkotóval bírhat. A leg­jobb eredményeket azonban ,a függélyes, köralakú, egy egyenessel előállított kúppal értük el. A (12) paraboloidharangok a (26) sávok­kal és a (27) ráccsal (2. ábra, jobboldal) is elláthatók úgy, hogy a vízáram nyugodt oszlopban változtatja irányát és hogy a rács minden örvénylést megakadályoz. Hogy la folyadéknak tökéletesen nyu­godt mozgását biztosítsuk a tartány kü­lönböző magasan fekvő pontjain (16) rá­csok és sávok vagy drótok rendezhetők el kellő számban úgy, hogy a folyadék telje­sen nyugodtan áramlik a magasabban fekvő helyekre. A rácsok lyukai és a sávok vagy drótok méretei akképen választatnak, hogy a csapadékokat nem tartják föl a vízáram­lását nem korlátozzák. E rácsoknak azon­ban egy esetben sem szabad szűrőhatást ki­fejteni. A víz, amikor a tartányok csúcsához ke­rül, akkor még az alkalmazott vegyszer­ből föloldott termékeket tartalmaz, melyek levegő és szénsav hatása által eltávolítan­dók, ami a szellőztetőberendezésben törté­nik. A szellőztetőberendezés. Az első(ll)tar­tányban fölemelkedő víz e tartány szélén át széles rétegben a (17) szellőztetőlemezre folyik, melyről a lyukasztott (18) lemezre esik. Ily módon a víz finoman szétosztatik és csőszerű alakot vesz föl, mely alakban a hozzávezetendő gáziokat könnyen abszor­beálja. Az víz a (19) gyűjtőre esik, mely a fi­nom sugarakat erősebb sugarakká egyesíti, melyek a gyűjtő aljához csatlakozó, arány­lag nagy belső átmérőjű csövekbe folynak, hogy az ezek alatt lévő (20) edények által szétosztassanak. A víz, miután ily módon hatásosan szétosztatott és újból egyesít­tetett, még egy másik lyukasztott (18') le­mezre esik és ily módon a fönt leírt folya­mat a szükséghez képest megismétlődik. A kellően szellőztetett víz a nagy (21) gyűjtőbe esik. Hogy a fönt leírt folyamat­nál lehető erélyes hatást érjünk el, a leve­gőt harántirányban vezetjük át a készülé­ken, amit exhausztorok vagy nyomóventi­látorok segélyével eszközlünk. Előnyösebb e célra nyomóventilátorokat alkalmazni. Az alkalmazott gázt egy oldalt elhelyezett, a rajzon föl nem tüntetett csövön át vezet­jük be. A víz a még benne tartalmazott termé­kek kiválasztásához szükséges oxygént vagy szénoxydot abszorbeál. Ily módon a mész közömbös karbonát alakjában és a vas old­hatatlan vassó alakjában lecsapatik. Az

Next

/
Oldalképek
Tartalom