46395. lajstromszámú szabadalom • Horgonyzás nélkül magas nyomású turbinavezetékcső

Megjelent 1909. évi szeptember ho 10-én. MAGY. SZABADALiMI K1R. HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 46395. szám. V/d/3. OSZTÁLY­Horgonyzás nélküli magasnyomású turbinavezetékcső. HELLER OTTÓ KERESKEDŐ BEUTHENBEN. A bejelentés napja 1908 december hó 10-ike. A használatos magasnyomású turbinave­zet ékcsövek rendszerint kovácsolt vasból hegesztés útján állíttatnak elő. Magasnyo­másoknál és egyidejűleg nagy vízmennyi­ségnél nehézségeket okoz a nyugvó víz­nyomás okozta sztatikai igénybevételeknek a csőfalvastagságra való tekintettel eleget tenni és emellett a csövek ágyazását ki­fogástalan módon eszközölni, minthogy tudvalevőleg ezen csövek a csőkeresztmet­szettel arányosan növekvő intenzitású víz­­ütésekkel, továbbá időjárásbeli változások­kal stb. szemben rendkívül érzékenyek. Ez okból mindeddig ¡a vezetékeket el­osztva és' rendkívül költséges módon, kö­rülményes alapozással és horgonyzással kel­lett a talajba fektetni, miután nagy esé­seknél a terep is meredek, ami a fektetést megnehezíti és megdrágítja, A jelen találmány az említett hátrányok­nak megszüntetését célozza és lehetővé teszi, hogy eséseknél nagy vízmennyiségek egyetlenegy csőben vezettessenek és mégis ezen nagy és érzékeny cső olcsóbban és biztosabban ágyaztassék, mint ahogy az az eddig ismert ilynemű elrendezéseknél tör­tént. Ezt a találmány szerint külső me­revítőgyűrűknek a csövön való elrendezése által érjük el, amelyet már most a legme­redekebb helyeken épp úgy, mint sík te­repen egyszerűen a földbe ágyazhatunk. A sok gyűrű, amely a talajba mélyen be­vésődik, a csövet hosszirányában elmozdít­­hatlanul tartja meg úgy, hogy minden to­vábbi alapozás fölöslegessé válik. Lágy talajban a csövet hordalékból vagy efféléből álló külön ágyazásra fektetjük, amely egyúttal a csőágy víztelenítésére is szolgál. Természetes, hogy a szükséges helyeken, pl. expanziós karmantyúknál, a csövet min­denkor alapozásra is fektethetjük, mimel­­lett ez esetben is előnyösek a gyűrűk, amennyiben a fölfekvési nyomást igen egyenletesen viszik át a csőre és különö­sen a csöveknek mindennemű kopását és berozsdásodását gátolják meg, ami a köz­vetlenül fölfekvő csöveknél a cső hossz­irányú elmozdulása és a fölfekvési helyen elkerülhetetlen nedvesség következtében mindig bekövetkezik. Ha a gyűrűket melegen húzzuk föl a csö­vekre, úgy eltekintve azon súly- és anyag­megtakarítástól, amelyet egyetlenegy cső alkalmazása eredményez, még további súly­­csökkenést is elérhetünk annak következ­tében, hogy a csőfalra melegen fölhúzott gyűrű összehúzódása folytán az üzemben

Next

/
Oldalképek
Tartalom