46385. lajstromszámú szabadalom • Füst elégető szerkezet tüzelőtelepekhez
Megjelent 1909. évi szeptember iió lO-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 46385. szára. II/fa. OSZTÁLY Füstelégető szerkezet tüzeló'telepekhez. SCHALLER PÁL FRIGYES KERESKEDŐ LEIPZIG-SCHLEUSS1GBEN. A bejelentés napja 1908 november hó 12-ike Jelen találmány tárgya füstelégetőszerkezet tüzelőtelepekhez, főképen takarék- és más kisebb tűzhelyekhez, mellyel a távozó, nem teljesen elégett, de nagy melegfejtőképességgel biró égéstermékeket még egyszer elégetjük és ezáltal a tüzelőanyagot gazdaságosabban kihasználjuk. Az ismert szerkezeteknél a tüzelőcsatornában egyszerű, nyílásokkal ellátott üreges test van elhelyezve, mely a külső levegővel cső által van összekötve. Ezen berendezésnek az a hátránya, hogy a fűtőgázok teljes elégéséhez szükségelt levegőt nem kellően előmelegítve vezetik a füstcsatornába, miáltal a fűtőgázok melegmennyiségének egy része veszendőbe megy. Jelen találmány ezen hátrányokon úgy segít, hogy a levegőelőmelegítőben tölcséralakkal kezdődő és végződő csigavonalalakú csatorna van elrendezve, melynek kibővülő középső részébe beáramlott friss levegőt a szerkezetet súroló fűtőgázok annyira előmelegítik, hogy folytonos friss levegőszívás és meleg levegőkiáramlás áll be; miáltal a fűtőteste ben képződő gázoknak tökéletes lesz az elégése, evvel nagyobb meleget és a fűtőanyagban lényeges megtakarítást érünk el. A rajzon a levegő-előmelegítőt az 1. ábra a 2. ábrának M—M vonala mentén képzelt metszetében tünteti föl, a 2. ábra az 1. ábrának N—N vízszintes vonala mentén képzelt metszete, a 3. ábra az 1. ábrának 0—0 vonala mentén képzelt keresztmetszetét láttatja,- a 4. ábra egy takaréktűzhelybe való beépítés módját szemlélteti. Az előmelegítő lapos alap és födő lappal biró, hosszúkás, ovális alakú szelencéből áll és két oldhatóan összeerősített részből van összetéve. (a) szelence belsejében csigavonalalakú (b) csatorna van, melynek tölcsérszerűen kiképezett elülső része megfelelő hosszúságú egyenes vagy görbített (c) csővel van összekötve, míg az ugyancsak tölcséralakú vége az (a) szelencén egyenletesen elosztott (d) lyukakkal van ellátva. A (b) csatornák középső részét a kibővített (e) tér képezi. Az (a) szelencét, amint a 4. ábra mutatja, oly módon helyezzük a tűzhely alsó (f) lapjára, hogy az előmelegítő a (g) füstcsatornába jusson, miáltal azt a távozó égéstermékek folytonosan súrolják. Az (a) szelencéhez kapcsolt (c) cső a (g) csatorna egy részén keresztül vezetve, a tűzhely elülső részében, vagy más hasonló helyen nyer ágyazást. A (c) cső szájnyílását áttörésekkel ellátott (h) hüvellyel zárjuk el. A hosszú csövön keresztül folyton friss levegő áramolhat az (a) előmelegítőbe, ami,
