46375. lajstromszámú szabadalom • Szénhydrogénlámpa

2 — hajszálcsövesség folytán megemelkedő fo­lyadék semmiféle érezhető nyomást nem gyakorol, amiről egy ezen kamra oldalával összekötendő manométer segélyével lehet meggyőződni. Ha már most a lámpát meggyújtjuk, akkor várhatólag a következő jelenségek­nek kellene bekövetkezniük: Miután a forrási hőmérséklet el ér etett, a szénhydrogéngőzök az (0) Bunsen-nyílá­­son át szabadon fognak kitódulni, amiből következik, hogy amíg csak a folyadék ele­gendő mennyiségben nem jut a kanócnak fölső végébe, a gőz a kanócnak külseje fe­lől semmiféle kompressziónak ‘sincs alá­vetve és a gőzösítés végbe fog menni anél­kül, hogy arra a kanócnak belső struktú­rája és a kanóctartó szerkezete befolyást gyakorolna. A manométerrel eszközölt kisérlet azon­ban egészen más viszonyokat mutat: A kanócban a hajszálcsövesség folytán megemelkedő folyadék a forrás megindulá­sától kezdve akként hat, mintha a pamut­tal egy félig szilárd, félig folyékony du­gattyút alkotna, mely az (A) kamrában ke­letkező gőzre oly nyomást gyakorol, me­lyet a lámpa tartályában foglalt folyadék fölszine és a kanócot összetartó csőnek alsó széle közti fölszinkülönbség szab meg. Világosan mutatja ezt a gőzösítő kamrával* összekötött manométer ellenállási oszlopá­nak t-lmozgása. Hogy azonban ezt a jelen­séget megfelelő pontossággal lehessen re­gisztrálni, szükséges, hogy a hengeres kanócnak szálai csak közepesen, azaz sem túlerősen, sem túlgyöngén ne legyenek összeszorítva. Ily föltételek mellett az a föltűnő je­lenség mutatkozott, hogy a világító hatás rohamosan növekedik az ellenálló anyagból készült csőburkolatba zárt kanóc szálai hosszának és összeszorítási mértékének ará­nyában és pedig oly határig, melyet az a magasság szab meg, melyre a használt fo­lyadék egy azonos átmérőjű nyílással biró és azonos fonalszámú kanócot tartalmazó csőben a hajszálcsövesség folytán, hideg állapotban önmagától megemelkedhetik. Példának okáért a lysolra vonatkozólag, i ugyanazon lángzó és lángzóhenger alkalma­zásával két különböző hosszúságú csőhasz- i nálata mellett a következő eredményék ! adódnak- ki: 12 centiméter hosszú cső alkalmazása esetén: Óránkénti fogyasztás: 50 gramm. Fényintenzitás: 72 gyertya, i Ahol is a közepesen összeszorított ka­­: nóc szálainak száma: 270. Ugyanazon cső alkalmazásával, ha azerő- i s-en összeszorított kanóc szálainak száma: ; 360. i Óránkénti fogyasztás: 52 gramm. 1 Fényintenzitás: 87 gyertya. ! A kamrában uralkodó nyomás: 13 milli­­! méter; j 25 centiméter hosszú cső alkalmazásával, | ha a kanóc szálainak száma, mint az első i esetben, 270. ! Óránkénti fogyasztás: 54 gramm. | Fényintenzitás: 93 gyertya, i A kamrában uralkodó nyomás: 14 milli­­| méter. | Ugyancsak 25 cm. hosszú cső alkalmazá­­| sával, ha az erősen összeszorított kanóc | száma, mint a második esetben: 360. Óránkénti fogyasztás: 57 gramm, i Fényintenzitás: 114 gyertya. A kamrában uralkodó nyomás : 17:5 milli­­| méter. Ha a lángzó hővezető képességét és a szívócső hosszát fokozzuk, akkor a kamrá- i bán uralkodó nyomás a 3 cm.-t, az órán­kénti fogyasztás a 60 g-ot, a. fényintenzi­tás pedig 120 gyertyafényt is túlhalad­hatja. j- Szóval, a szokásos lángzónak világító ha­jtását- több, mint harmadával növelhetjük I csupán azáltal, hogy az eddigiektől termé- i szetesen, nagyon különböző föltételek kö­­| zött, az új ezüst-csőnek hosszát és az ebbe foglalt kanóc szálainak összeszorítását sza­bályozzuk. A gyakorlatban az újezüstcsövet és aka­­! nócot eddig csak annak a gyakorlati fölté­­j telnek megfelelő hosszban készítették, hogy ! a kanóc a forgalomban lévő, rendszerint nyomja

Next

/
Oldalképek
Tartalom