46333. lajstromszámú szabadalom • Fagyasztási eljárás és berendezés
3. ábra egy generátor központi hossz- ; metszete, a 4. ábra ugyanannak keresztmetszete, az j 5. ábra pedig egy módosítás részleges j metszete. A rajzokon az (A) elnyelő tartányok vagy generátorok hengeres alakúaknak vannak föltüntetve, azonban más tetszőleges alakkal is bírhatnak és az alább kifejtendő okokból célszerűen párosával vannak alkalmazva. Ezen tartányok üreges tengelycsapokkal bírnak, melyek egy alkalmas tartóállvány ágyaiba vannak helyezve (3. ábra). Mindegyik tartányban egy kígyócső foglal helyet, melynek egyik vége az üreges tengelycsapon és egy csővezetéken keresztül a meleg és hideg vizet szállító (B) és (C) csövekkel hozható összeköttetésbe. Ez utóbbiakban zárócsapok vannak iktatva, hogy a kígyócsőbe a szükséghez képest meleg vagy hideg víz legyen fölváltva bocsátható. Mindegyik (A) tartány belseje a másik üreges tengelycsapon keresztül a szelepekkel ellátott (D) csövekkel, ezek útján pedig a közös (E) csővel közlekedik, mely viszont a (G) kondenzátorban elrendezett (F) kígyócsőben találja folytatását. A kondenzáior a hűtővíz be- és kibocsátására szolgáló (H) és (I) csővezetékekkel van ellátva. Az (F) kondenzáló kígyócső,. illetve ennek egy csappal ellátott folytatása a (K) edénybe vezet, mely a csöppfolyosított ammoniagázok fölvételére szolgál. Az (L) fagyasztókészülék a szokásos vagy az alkalmazási mód által megkívánt szerkezettel bír, aszerint amint jeget akarunk vele készíteni, vagy pedig csupán hűtőkamrákra van szükségünk. A föltüntetett esetben fagyasztókeszülék van választva, mely sósvízzel tölthető meg és cellákat fogadhat magába. A készülékben egy kígyócső foglal helyet, melyet a (K) edénnyel egy expanciós csappal fölszerelt (M) cső köt össze. Ezen csövön keresztül vízmentes folyékony ammónia vezethető a fagyasztókészülék kígyócsövébe, melynek másik vége az (N) csőbe torkol és ennek elágazásai útján az (A) tartányok ; belsejével áll összeköttetésben. Az (N) csőbe, | mint az 1. és 2. ábra mutatja, alkalmas i helyeken zárócsapok vannak iktatva. Szük| ség esetén az (N) csőben haladó expandált J ammoniagőzök egy (0) szárítón is átmehetnek,, mely az (N) csőnek egy elágazásába van iktatva, azonban teljesen vízmentes ammónia használata esetén nélkülözhető. Az eljárás kezdetén alkalmas mennyiségű elnyelő anyagot (előnyösen ammonium-thiocyanatot vagy ehelyett ammoniumnitrátot) helyezünk az (A) tartányokba, 1 kg. ammóniára kb. 2V4—3x/a kg-ot számítva, azután pedig a tartányok kígyócsöveibe hideg vizet bocsátunk. Erre a tartányokba folyékony vagy gázalakú, azonban vízmentes ammóniát vezetünk, mely az elnyelő anyaggal egyesül úgy, hogy a két anyagból gyorsan folyadék, illetve oldat lesz, miközben az elnyelő anyag az ammónia csöppfolyósodásakor fölszabaduló rejtett hő nagy részét elnyeli. Az ammoniagőzök elnyeletése és csöppfolyósodása, valamint az elnyelő anyagnak szintén folyékony halmazállapotban való átmenetele után az (A) tartányok kígyócsöveibe forró vizet vagy gőzt bocsátunk és így a folyékonnyá lett ammóniát elpárologtatjuk. Az ammoniagőzök az (E) csövön keresztül a kondenzátorba jutnak, honnan folyékony állapotban távoznak el és a (K) edénybe érkeznek azután pedig kiterjeszkedve, a fagyasztókészülék kígyócsövébe áramolnak, hol az ismeretes hűtő vagy fagyasztó hatást idézik elő. Ha az (A) tartányok kígyócsövébe bocsátott forró víz, vagy vízgőz a folyadékból vagy oldatból már az összes fölhasználható ammóniát kiűzte és ez utóbbi a (K) edényben folyékony alakban összegyűlt, akkor a forró víz vagy gőz bevezetését félbeszakítjuk és hideg vizet bocsátunk be, minek következtében az előbb gőzfejlesztők gyanánt szolgált (A) tartányok most elnyelő tartányok lesznek. Az (N) cső ágainak zárócsapjait megnyitva és a (D) csövek csapjait elzárva, a kiterjeszkedett ammoniagőzök a hűtőkígyócsőből az (A) tartányokba térnek vissza, melyekben ismét elnyeletnek. A föntebbiekből könnyen belátható, hogyha
