46284. lajstromszámú szabadalom • Kocsialváz-elrendezés mótoros járművekhez

Megjelent 1909. évi augusztus Jtió 25-én-MAGY SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 46284. szám. XX/a/2. OSZTÁLY Kocsialvázelrendezés mótoros járművekhez. LÜTHKE FRIGYES ÉPÍTÉSI VÁLLALKOZÓ BREMENBEN. A bejelentés napja 1908 november hó 28-ika Jelen találmány tárgya oly kocsialjelrendezés mótoros járóművekhez, melynek a terhet fölvevő része (a kocsiderék), egyrészt az elül lévő, a hajtómechanizmust tartó kéttengelyű alvázra támaszkodik, másrészt ezen alváz hátulsó tengelyén keresztülmenő függőleges síkban elrendezett tengelyű futókerekek által hordatik. A találmány lényege abban áll, hogy a kocsideréknek dobogóként kiképezett előrésze és a kocsialváz, illetőleg kocaialj között egy mindkét kerethez képest a kocsi hosszirányában elmozgatható támaszték van elrendezve. Ezáltal elérjük, hogy a terhelésnek a kocsialjra átviendő hányada, valamint ezen átvitt terhelésnek a kocsialj tengelyeire való eloszlása bizonyos határok között szabályozható. Mellékelt rajzon az 1. ábra az új kocsiaíjelrendezésnek oldalnézetét, a 2. ábra pedig hátsó nézetét tünteti föl. Az (a) elülső és a (b) hátsó tengelyek a (c) kocsialjra ismert módon rúgósan vannak fölerősítve. Ezen tengelyek kerekei rugalmas abroncsokkal vannak fölszerelve. A (b) tengelyen át vezetett függőleges síkban van a nagyobb (e) kerekeknek (d) tengelye elrendezve, melyek az (f) dobogó terhének főrészét hordja. Minthogy az (e) kerekeket összekötő tengely esetleg az alvázba vagy annak hátsó kerekeibe ütközhetnék, az (e) kerekek összekötését (g) kerettel eszközöljük. A (g) keretre, melynek elülső része (i) rugalmas támasztékon nyugszik, az (f) dobogó erős (h) rugókkal van fölfüggesztve. Az (i) támaszték az (f) terhelési fölület és a (c) alváz között a (k) csúszópályában elmozdítható, amit pl. az (n) állványba becsavart (1) csavarorsóra tehető és onnan ismét levehető (m) kézikerékkel eszközölhetünk. A kocsi hátsó részén az (f) dobogó a (c) alvázzal pl. (o) átlóban elrendezett közbeiktatott (p) feszítőkapcsokkal és (q) rugókkal ellátott drótkötelekkel van célszerűen összekötve. Azonkívül a dobogó és az alváz oly módon vannak összekötve, hogy a mozgásnál föllépő húzó- vagy tolóerőt az alváz a dobogónak adja át. A teher főrészét a közönséges acélabroncsokkal ellátott (e) kerekek hordják. Lényegesen kisebb rész esik a rugalmas támasztékra ós így az alvázra. Hogy még ezen fölveendő teherrészt is az elülső és a hátulsó gumikerekekre bizonyos határok között oszthassuk meg, az (i) támaszték az (f) dobogó alsó fölületén, másrészt a (c) kocsialjon eltolhatóan van elrendezve. Emellett az (f) dobogó helyzetét a (c)