46240. lajstromszámú szabadalom • Mesterséges nitrogéntartalmú trágyaszer

Megjelent 1909. evi augusztus hó ^5-én. MAGY. KIR SZABADALMI jBff HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 46240. szám. X/h OSZTÁLY. Mesterséges nitrogéntartalmú trágyaszer. ÓSTERREICHISCHE SIEMENS SCHUCKERT-WERKE CÉG BÉCSBEN. A bejelentés napja 1908 szeptember hó 12-ike. Elsőbbsége 1901 május hó 27-ike. Ismeretes, hogy a levegő nitrogénjének az alkáliák vagy alkáliföldek karbidjaira, különösen kálciumkarbidra vagy karbidói képező keverékekre való behatásánál (pl. a 108971. sz. német szabadalmi leírásban ismertetett eljárás szerint) melegben a folyamat megfelelő vezetése mellett ciánamidsókat, illetve karbidiimideket vagy ezeknek származékait, bizonyos körülmények között cianidek nyomaival keverve, kapunk. A közönséges amidekkel ellentétben kálciumeiánamid a meleggel szemben rendkívül állandó és szárazon hevítve még 2000° C.-on fölüli hőmérsékleteknél sem adja le amidcsoportját, illetve nitrogénjét. Hideg vízben a kálciumciánamid oldható, ammóniák a hideg oldatban nem vagy eleintén csak kis mértékben mutatható ki és az oldat főzésénél sem száll el ammóniák, csakis nyomásnál hajt ki meleg víz ammoniákot. Ha a vegyületet vízgőz hatásának tesszük ki, akkor csak 200° C.-nál fejlődik ammóniák. Ezen tulajdonságok azt mutatják, hogy a «mésznitrogén» nem az amidokhoz, hanem inkább a cianidokhoz tartozik és hogy az amidnitrogén elválaszthatósága az amidcsoportnak kálcium által való telítése folytán tetemesen meg van nehezítve. Mindenesetre várható volt, hogy a kálciumciánamid egy fizologiai méreg, mert a szabad amidocianid is méreg és miként a rhodánvegyületek mutatják, a ciáncsoport méreghatása más csoportok bevezetése által nem mindig lesz megszüntetve. Dacára annak, hogy az előadottak szerint ammóniáknak kálciumciánamidból való fejlődése csak víznek vagy gőznek magas hőmérsékletnél való behatásánál, mindenesetre magas nyomásnak egyidejű alkalmazása mellett megy végbe, mégis föltűnő módon akkor is föllép ammóniák fejlődés, ha az említett terméket hosszabb ideig nedvesség vagy más légköri behatásoknak tesz-8zük ki magában vagy a szántóföldben. Ebből a jelenségből azonban még nem lehetett arra következtetni, hogy a kálciumciánamid trágyaszer gyanánt alkalmazható, mert ez ellen szólt mindenekelőtt az a körülmény, hogy a nevezett test, mint ciánvegyület, valószínűleg növényi méreg, továbbá nem volt ismeretes, vájjon az összes nitrogén vagy csak az amidnitrogén választatik-e le és hogy vájjon a nitrogén átvitetik-e és milyen mértékben asszimilálható alakba a talajbakteriumok nitrifikáló hatása, a nedvesség stb. által. Meglepő módon a kísérletek azt bizonyították, hogy a talaj