46228. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kőszenet pótló tüzelőanyag előállítására

Megjelent 1909. évi augusztus ho 21-én. iMAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMILEIRAS 46228. szám. II/a. OSZTÁLY­Eljárás kőszenet pótló tüzelőanyag előállítására. BLEIER SÁNDOR MŰEGYETEMI HALLGATÓ BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1908 március hó 7-ike. Találmányom tárgya eljárás kőszenet pótló tüzelőanyag előállítására, amely lehetővé teszi, hogy alacsony értékű fát, a faipar értéktelen hulladékait, nevezetesen a fának géppel való megmunkálása nyomán létesülő forgácsot, fürészport stb., továbbá az erdei megmunkálás nyomán létesült hulladékokat, ágakat, galyakat, forgácsokat, gyökereket stb., de főleg lignitet, barnaszenet vagy ezek­nek hulladékait kőszén módjára égő, magas kalóriás tűzben szét nem eső és szilárd pa­razsat szolgáltató brikettekké dolgozzuk föl. Eljárásom lényegében véve abból áll, hogy a fönt megnevezett anyagokat, vala­mely ismert módon — aszerint választva e módot, amiként a melléktermékeket nyerni akarjuk — száraz lepárlásnak vetem alá. A lepárlást elvégezve az alkalmazott lepárló készülékben, a hátramaradt szenet finom lisztté őrölöm. A következő lépés habarcs készítésből áll. Égetett meszet (CaO) oltok annyi vízzel, hogy sűrű pépet nyerjek és e péphez a megfelelő mennyiségű homokot keverve, habarcsot készítek. E sűrű habar­csot és a szénlisztet fűthető és jól elzár­ható keverő készülékbe öntöm és hevítés nélkül addig keverem, amíg a tömegben ke­letkezett babarcscsomósodások teljesen el nem oszlottak, azaz míg az egész egyenle­tes tömeggé nem alakult, aminek biztos jele az, hogy a tömeg szine nagyon hasonlít a máktömeg színéhez. Ezután a keverő készü­lékben levő tömeghez hozzáadom a száraz lepárlás mellékterménye gyanánt nyert kát­rányt — illetve szurkot — amennyiben pe­dig ez nem elégséges, még más kátrányt is és már most folytonos hevítés mellett keverjük. E keverés következtében eleinte ismét csomósodások történnek, miután a keverő készülékben levő tömeg körülfogja a kátrányt, olyképen, hogy a csomók mag­vát a kátrány képezi. Ez a körülmény azon­ban előnyös egy darabig, mert a kátrány csak akkor hígulhat meg, mikor már az őt körülövező tömeg megmelegedett; amíg pe­dig e tömeg fölmelegszik, addig belőle a fölös vízmennyiség elpárolog. Ezért tehát addig hagyom a keverő készülék fölső záró ajtaját nyitva, míg a kátrány (szurok) gőzö­lögni nem kezd. Ekkor bezárom és addig keverem tovább, míg az egész egyenletes tömeggé nem alakult. Az ily módon földol­gozott keveréket most már brikettsajtókban szilárd brikettekké sajtolom. E magas kalorikus értékű brikettek el­égetve hosszú lánggal anélkül égnek el, hogy szétesnének, amennyiben égés közben fejlődő széndioxid és a bennük levő mész

Next

/
Oldalképek
Tartalom